Szárnyas hólyagcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szárnyas hólyagcsiga
Physa fontinalis.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Öregcsalád: Planorboidea
Család: Physidae
Alcsalád: Physinae
Nem: Physa
Faj: P. fontinalis
Tudományos név
Physa fontinalis
(Linnaeus, 1758)[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szárnyas hólyagcsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnyas hólyagcsiga témájú kategóriát.

A szárnyas hólyagcsiga[2] (Physa fontinalis) egész Európában honos, állóvizekben élő, levegőt lélegző csigafaj. Háza a legtöbb csigafajjal ellentétben balra kanyarodik.

Külseje[szerkesztés]

A szárnyas hólyagcsiga háza 10–14 mm magas, 6–8 mm széles, 4-5 kanyarulatból áll. Akárcsak a Planorboidea öregcsalád többi tagjának, az ő háza is balra csavarodik, vagyis szemből nézve a szájadék bal kézre esik. A ház ovális, halvány szaruszínű, vékony falú, nagyon fényes. A csúcs lekerekített, az utolsó kanyarulat erősen kitágul, így az egész ház hólyagszerű.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Egész Európában elterjedt. Északon Norvégiában a 61. szélességi fokig hatol, keleten pedig Nyugat-Szibériáig. Előfordul a Kanári-szigeteken, Törökországban is Irakban is.

A tiszta vizű, növényekben gazdag, lassan mozgó vagy állóvizeket kedveli. Tavakban, víztározókban, lassan mozgó folyókban él. A kiszáradást nem viseli el. A sótartalmat 0,6%-ig, a pH-t 5,4-9,6 között tolerálja, általánosságban jelenléte kevéssé szennyezett vizet jelent. Svájcban 1000 m magasságig fordul elő. Vízinövényekkel, hínárral, korhadó növényi részekkel táplálkozik.

Szaporodási időszaka májustól augusztusig tart, fél milliméter átmérőjű petéit 5-22-es csomagokban rakja le a vízinövények felületére, évente 1-3 ízben. Mérsékelt égöv alatt (Franciaországban) a peték 18-20 nap múlva kelnek ki. Az ősszel kikelő csigák áttelelnek és élettartamuk összesen 11-14 hónap, míg a tavasszal kikelő csigák még annak az évnek a telén, fél év után elpusztulnak.

Magyarországon nem védett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. 10. kiadás. - Vermes. Testacea: 700-781. Holmiae. (Salvius).
  2. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Források[szerkesztés]