Suomenlinna erődítménye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sveaborg szócikkből átirányítva)
Suomenlinna erődítménye
Világörökség
Suomenlinna látványa a tenger felől
Suomenlinna látványa a tenger felől
Adatok
OrszágFinnország
Világörökség-azonosító583
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve1991
Elhelyezkedése
Suomenlinna erődítménye (Finnország)
Suomenlinna erődítménye
Suomenlinna erődítménye
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 60° 08′ 30″, k. h. 24° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 60° 08′ 30″, k. h. 24° 59′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna erődítménye témájú médiaállományokat.
Suomenlinna elhelyezkedése Helsinkiben

Suomenlinna (svédül: „Sveaborg”, finnül jelentése: „finn vár”) nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. Kulturális értéke történelmi emlékként és látnivalóként egyaránt kiemelkedő, Helsinki identitásához erősen hozzátartozik. Suomenlinnát 1918-ig csak a svéd név finnesített formájában, Sveaborg Viaporiként ismerték. Jelenleg falusias hangulatú városrész, kb. 850 lakossal.

1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára. Jelentős hadiépítészeti örökség. A tengeri erődítmény építése a Helsinki előtt elhelyezkedő szigetekre az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A svéd uralom végén az erődítményt Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították.

A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény.

Suomenlinnán a legismertebb Haditengerészeti iskolán kívül számos, a finn hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy míg élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó szinte minden utcasarkon található.

Földrajzi elhelyezkedés[szerkesztés]

Susisaari sziget építészete

A városrész nyolc szigeten terül el. Ezek közül Kustaanmiekka, Pikku Mustasaari, Iso Mustasaari, Länsi-Mustasaari és Susisaari híddal vagy földnyúlvánnyal egymáshoz kapcsolódik. A fennmaradó három sziget: Särkkä, Lonna és Pormestarinluodot csak vízi úton közelíthető meg.

Utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll: például C 83 a C szigeten, vagyis Iso-Mustasaarin a 83-as házat jelöli. (Térkép: [1])

Suomenlinna alapterülete 80 hektár föld és ugyanennyi vízfelület.

Látnivalók[szerkesztés]

Suomenlinnai templom

Nyáridőben nagyon népszerű kirándulóhely mind a Helsinkibe látogató turisták, mind pedig Helsinki lakosai között. Számos fürdésre és úszásra alkalmas partszakasz, nagy napozásra alkalmas füves terület, valamint sok kultúrtörténeti érdekesség várja az idelátogatókat.

A Kuninkaanportti Királykapu Suomenlinna déli részén található. Kustaanmiekka előtt elhelyezkedő kapu az erődítmény főbejárata, egyben általánosan használt jelképe is Suomenlinnának.

Suomenlinna templom tornya egyben világítótorony. Négy rövid villanás a jelzése, mely a Morse-ábécé H betűjének felel meg, mint Helsinki.

A Vesikko muzeális tengeralattjáró Susisaari délkeleti csúcsánál található. Vesikko 1933-ban készült és a Finn Haditengerészetet szolgálta a téli és a folytatólagos háború idején.

Az alagutak, melyek leginkább Kustaanmiekka és Susisaari látogatóit érdeklik. Egy részük – mint például a Suomenlinna és Vallisaari közötti – omlásveszély miatt le van zárva, más részük jelenleg is járható.

Közlekedés[szerkesztés]

A Suomenlinna II komp

Helsinki piacterétől a fővárosi közlekedési vállalat menetrendszerű járatai közlekednek, valamint nyáron magánhajók is szállítanak utasokat. A közlekedő hajók közül a legnevesebb az 1950-es években épített M/S Suomenlinna-Sveaborg.

Suomenlinnát a szárazfölddel egy keskeny szervizalagút is összeköti, amely a mentőjárműveknek van fenntartva, és csak vészhelyzet esetén vehető igénybe.

Történelmi múlt[szerkesztés]

Augustin Ehrensvärd Sveaborgot ábrázoló rajza
  • 1748: Viapori építési munkálatai elkezdődnek Augustin Ehrensvärd idejében.
  • 1808: Viapori szinte ellenállás nélkül megadja magát az orosz hadseregnek.
  • 1809: Finnország Oroszország része lesz a haminai béke szerint.
  • 1855: a Krími háború. Az angol és a francia flotta lövedékeivel nagy kárt okoz Viaporiban.
  • 1906: Viapori felkelés, ahol az orosz katonák egy része fellázad a tisztikar ellen.
  • 1917: Finnország önálló lett.
  • 1918: a Suomenlinna nevet használatba veszik. Ide kerül a vörösök hadifogolytábora a belharcokat követően.
  • 1973: polgári kormányzatot kap.
  • 1991: az UNESCO felveszi Suomenlinnát a világörökség listára.
  • 1998: Suomenlinna 250 éves.
  • 1999: megkapja az Europa Nostra-díjat a szakszerű és magas színvonalon kivitelezett restaurálási munkáért.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Suomenlinna
A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna témájú médiaállományokat.