Ugrás a tartalomhoz

Stražice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stražice
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségRibnik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség136 fő (2013)[1]
Népsűrűség14,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület9,24 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 31′ 02″, k. h. 16° 54′ 33″44.517200°N 16.909200°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 02″, k. h. 16° 54′ 33″44.517200°N 16.909200°E
SablonWikidataSegítség

Stražice (szerbül: Стражице) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 45 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 22 km-re északkeletre, a Banja Luka – Ribnik út mentén, a Manjača-hegységben fekvő Zmijanje területén, a Stražička-patak völgyében és a környező dombokon található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 304 135
Bosnyák 1 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 0 1
Összesen 306 136

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. A „Gromile” nevű lelőhelyen nagy mennyiségű ókori építőanyag és falmaradvány található, melyek egy római kori településhez, valószínűleg egy villagazdasághoz tartoztak.[4]

A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Az oklevélben a település „Strazicha” néven található.[5] Zmijanje a Jajcától északra fekvő Vrbas-völgy várainak elesésével 1527-1528-ban oszmán uralom alá került. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozó Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak. A török időkben Sitnicában, Šljivnóban, Kolimban és Krupa na Vrbasban négy faházas templom épült, amelyre a legenda szerint a zmijanjei Rajko kapott a töröktől jóváhagyást.[6]

Stražice falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Stražicén 50 házat és 537 ortodox szerb lakost számláltak.[7] 1910-ben a településen 113 házat és 700 ortodox szerb lakost számláltak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 109 házat és 732 lakost számláltak itt.[9] 1945-től Stražice a szocialista Jugoszlávia része volt.

A település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gromile – római település maradványai. A tégla és cseréptöredékek, valamint falmaradványok valószínűleg egy római villa rusticához és műhelyhez tartoztak. A Stražička-patak felőli lejtőn a föld alatt épületek alapjai találhatók, míg a föld felett, különösen a lelőhely déli részén nagyszámú építőanyag törmelék látható. A leletek korát a régészek az 1.-4. század közötti időre teszik.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  5. Župa Zemaljnik i stara nahija Zmijanje. infobiro.ba . (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  6. Dinarsko gorje - Zmijanje. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  7. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
  8. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
  9. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Budimlić Japra című szerbhorvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]