Staatliches Museum Ägyptischer Kunst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Staatliches Museum Ägyptischer Kunst
Gabelsbergerstraße 33–35 München-2.jpg
Elhelyezkedés Maxvorstadt
Németország
Alapítva 1966
Megnyílt 1966
Elhelyezkedése
Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (München)
Staatliches Museum Ägyptischer Kunst
Staatliches Museum Ägyptischer Kunst
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 11° 34′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 11° 34′ 07″
A Staatliches Museum Ägyptischer Kunst weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Staatliches Museum Ägyptischer Kunst témájú médiaállományokat.
A múzeum egyik fő kiállítóterme

A müncheni Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Az egyiptomi művészet állami múzeuma) Németország egyik legnagyobb egyiptológiai gyűjteménye (a berlini Neues Museum egyiptomi gyűjteménye és a hildesheimi Roemer- und Pelizaeus-Museum mellett) a Kunstareal múzeumi negyedben, Maxvorstadt városrészben. Gyűjteménye az ókori Egyiptom minden korszakából, valamint a szomszédos Núbia, Asszíria és Babilon területéről tartalmaz műtárgyakat egészen a kopt kereszténység idejéig, .

Az 1966-ban alapított múzeum 2013-ban költözött jelenlegi helyére, a Peter Böhm által tervezett ultramodern épületbe, aminek felső szintjein a Hochschule für Fernsehen und Film München (Müncheni Televíziós és Filmművészeti Főiskola) kapott helyet. A múzeum tulajdonosa a bajor állam, igazgatója 2017-ben Dr. Sylvia Schoske.

Története[szerkesztés]

A gyűjtemény eredete a bajor uralkodók óegyiptomi gyűjteményeire megy vissza. Többek között V. Albert bajor herceg a 16. század második felében és Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem az Antiquariumban, I. Lajos bajor király pedig a Glyptothekban alakított ki óegyiptomi művészeti gyűjteményeket. Lajos 1816-ban Párizsban Napóleontól vásárolt egyiptomi műkincseket. A 19. században a Bajor Tudományos Akadémia is vásárolt jelentős egyiptomi tárgyakat. A 20. század elején polgári mecénások, tudósok és intézmények is hozzájárultak a gyűjtemény fejlesztéséhez, például Friedrich Wilhelm von Bissing egyiptológus.[1] A múzeum azóa is rendszeresen fejleszti gyűjteményét, állami vásárlások illetve a múzeum 1976-ban alapított baráti körének adományai révén.[2]

A mai múzeumi gyűjtemény megalapozásának dátuma 1966, amikor hivatalosan létrehozták a bajor állam egyiptológiai gyűjteményét („Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates“). A gyűjtemény egy részét annak az évnek a nyarán a Münchner Haus der Kulturinstitute épületében, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt korábbi müncheni székhelyén mutatták be.[1] 1970 júliusától a gyűjtemény nagy része a Münchner Residenz egyes termeiben kapott helyet. A múzeum saját modern épülete végül 2013 június 11-én nyílt meg az Alte Pinakothek épületével szemben.[3]

A múzeum épülete és a kiállítás szerkezete[szerkesztés]

A múzeum bejárata
A Halottak Könyve bemutatása

Az épületnek a múzeumi célra szolgáló része a térszín alatt helyezkedik el és egy széles lépcsőn közelíthető meg. A bejárat egy hatalmas, előreugró betonfal tövében van, ami a kolosszális óegyiptomi építményekre emlékezteti a látogatót. A bejárati csarnokból a gyűjtemények felé egy további lejtős rámpán vezet az út.

A kiállítás két fő részből áll. Az első rész az egyiptomi szobrok művészetét mutatja be, nem időrendben, hanem a művészi kifejezés megoldásai szerint csoportosítva. A kiállításnak erre a részére eljut a külső természetes fény. A kiállításnak ezt a szakaszát Titus Sextius Africanus 5,80 méter magas obeliszkje zárja. Az obeliszk középső része i. sz. 50-ből származik, többi részét később ismételten átdolgozták.

A gyűjtemény időrendi, tematikus része áttekintést nyújt az 5000 éves egyiptomi művészetről. Kisebb termekben mutatják be a tematikailag összetartozó tárgyakat, például a vallás és a túlvilágba vetett hit témáját, az írás és a szövegek kultúráját, a kézműipar fejlődését. A kiállításnak ez a szakasza a korabeli Egyiptommal szomszédos államokból származó tárgyak bemutatásával zárul.

A kiállítás tájékoztató feliratokban gazdag, modern multimédia-felületek, hatalmas érintő-képernyők teszik lehetővé a további tájékozódást. A bejáratnál tablet számítógépek kölcsönözhetők, amikről a látogatás során kiegészítő információkat lehet leolvasni. Különleges megoldással mutatják be a Halottak Könyvét: a hosszan kibontott tekercs előtt sínen mozgatható képernyőn lehet tanulmányozni az adott szakasz hieroglifáit, együtt a német fordítással. Számos kiállított tárgy előtt Braille-írással rögzített információkat is elhelyeztek.

A 2017 júniusától 2018 januárjáig terjedő időszakban az egyiptomi szobrok között összehasonlításképpen, élénkítésül, kiállították Isolde Frepoli szobrász hasonló hatást keltő modern terrakotta alkotásait.

Kiemelkedő műalkotások[szerkesztés]

Kerámiaedény víziló formájában, Nagada I-II, i. e. 3500 körül
Bakenkhonsu főpap szobra, i. e. 1320 körül
  • Egyiptomi predinasztikus kor és a korai dinasztiák
Sírleletek Minschat Abu Omar lelőhelyről
Niuszerré kettős szobra ifjúként és idősként, Kheopsz fejszobra, álajtó Meni sírjából
Usébti viaszfigura
III. Amenemhat több szobra, Szobek, a krokodil-isten képmása, egyiptomi fajanszból készült víziló stilizált vízinövényekkel, III. Szenuszert szfinxfigurája, egy magas rangú tisztviselő szobra
Szitdzsehuti királyné halotti maszkja
II. Ramszesz, III. Thotmesz, Ehnaton és Hatsepszut szobrai, oroszlánfej mészkőből, II. Amenhotep szfinx-feje, Szenenmut szobra, Tije királyné aranyfigurája, III. Thotmesz kelyhe nevének feliratával - a világ legrégibb üvegedénye (i. e. 1450).
  • Harmadik átmeneti kor
Múmiák, szarkofágok
  • Egyiptomi későkor
egy pap szobra a perzsa uralom idejéből (i. e. 500 lörül), szobrok a Ptolemaida-dinasztia idejéből és a görög-római korból, köztük egy Ozirisz bronzcsoport, egy szeleukida uralkodó fejszobra gránitból és Antinous torzója a római korból
későkori aranykincs Amanisakheto núbiai királynő sírjából
festett kerámia, üveg; szövetek
Asszír domborművek II. Assur-nászir-apli palotájából, Kalhu városából (I. Lajos bajor király vásárolta Londonban)
Lépő oroszlán fényezett csempén a babiloni Istár-kapuról (i. e. 570 körül), a berlini Pergamonmuseum közel-keleti gyűjteményének ajándéka
  • A gyűjteményben található még tizenegy olyan tárgy is, amelyeket a 18. század második felében alkottak egyiptomi stílusban.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Die Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates. (németül) Szerk. Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates. München: (kiadó nélkül). 1966.  
  2. Erwerbungen.[halott link] In: Staatliches Museum Ägyptischer Kunst, aufgerufen am 3. August 2013.
  3. Nun geht es hinunter zum Licht. In: FAZ vom 14. Juni 2013, Seite 34, Artikelanfang.
  4. Alfred Grimm: Aegyptiaca aus dem Königlichen Antiquarium. 45 (németül) 1994. 7–64. o. = Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst,  

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]