Spratly-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spratly-szigetek
Országnem ismert
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tengerszint feletti magasság4,0 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Spratly-szigetek (Csendes-óceán)
Spratly-szigetek
Spratly-szigetek
Pozíció a Csendes-óceán térképén
é. sz. 10°, k. h. 114°Koordináták: é. sz. 10°, k. h. 114°
A Wikimédia Commons tartalmaz Spratly-szigetek témájú médiaállományokat.

A Spratly-szigetek egy vitatott hovatartozású szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren. Körülbelül száz zátonyból, apró szigetekből,[1] esetenként víz alatti atollokból csoportosuló szigetcsoport a Fülöp-szigetek, Malajzia és Dél-Vietnám közötti tengerben fekszik.

A Spratly-szigetek egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter.

A szigetek a Dél-kínai-tenger egyik legnagyobb szigetcsoportja és stratégiai fontosságú hajózási útvonalakon helyezkednek el. A szigetek nagyrészt lakatlanok, de gazdag halászterületek, valamint potenciális földgáz- és kőolajlelőhelyek veszik körül.[2][3][4]

Etimológia[szerkesztés]

Nevét a 19. századi brit bálnavadász-kapitány, Richard Spratly után kapta, aki európaiként 1843-ban felfedezte a szigeteket.

Politika[szerkesztés]

A szigetcsoport a 21. század elején főleg arról ismert, hogy több ország is igényt tart a területre. Kína, Tajvan és Vietnám a teljes szigetcsoportot igényli, míg Malajzia és a Fülöp-szigetek egy részét. Ez az öt nemzet katonailag is megszállt különböző szigeteket és a körülbelül negyvenöt elfoglalt sziget szinte mindegyike tartalmaz olyan építményeket, amely szigeteket a malajziai, kínai (Kína és Tajvan), Fülöp-szigeteki vagy vietnámi katonai erők kisajátítottak maguknak.

Brunei is megszállta a szigetcsoport néhány déli zátonyát és kizárólagos gazdasági övezetet követel a Spratly-szigetek délkeleti részén, amely magában foglalja a Louisa-zátonyt is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Claudius Madrolle (1939. április 12.). „La question de Hai-nan et des Paracels” (francia nyelven). Politique étrangère 4 (3), 302–312. o. [2018. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3406/polit.1939.5631. (Hozzáférés: 2016. május 7.)  
  2. Owen, N. A. and C. H. Schofield, 2012, Disputed South China Sea hydrocarbons in perspective. Marine Policy. vol. 36, no. 3, pp. 809–822.
  3. Why is the South China Sea contentious?”, BBC, 2016. július 12. 
  4. Q&A: South China Sea dispute”, BBC News, 2011. június 13.. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. október 30.)