Vajda Ferenc (református lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajda Ferenc
Született1865. március 16.
Farcád
Elhunyt1938. január 16. (72 évesen)
Székelyudvarhely
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Vajda Ferenc (Farcád, 1865. március 16.Székelyudvarhely, 1938. január 16.) református lelkész.

Életpályája[szerkesztés]

Farcádon született, ahol tanulmányait is kezdte; a gimnáziumot Székelyudvarhelyen 1885-ben, a teológiát Nagyenyeden 1889-ben végezte, honnét a következő tanévre külföldre ment, ahol egy félévet a berlini, egyet a bonni egyetemen töltött. Hazatérve mint püspöki titkár 1890-tól 1893-ig Kolozsvárt működött; 1893-ban pedig szászlónai lelkész lett.

Munkássága[szerkesztés]

Cikkeit a Református Szemle (1911–29), a székely­udvar­helyi vár történetéről írott nagyobb tanulmányát a Székely Közélet (1929. február 12–26.) közölte. További cikkei jelentek meg az Erdélyi Protestáns Lapban, a Protestáns Papban és a «Kalászok» c. vállalatban; egy időben a Vasárnap c. népies újságnak volt a főmunkatársa.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Népköltészeti gyűjteményét a KZST 1904-ben jutalmazta.

Munkái[szerkesztés]

  • Protestáns theologiai fakultás. Kolozsvár, 1892.
  • Bethlen Gábor fejedelem. Budapest, 1894. (Koszorú V.).
  • Két püspök anyja. 1806-1892. Budapest, 1895. (Koszorú XVI.).
  • Kalászok az élet zenéjéről. Kolozsvár, 1895.
  • Barcsay Ágnes Történeti kép. Budapest, 1898. (Koszorú XLV.).
  • A Rákóczyak. Történeti korkép. Budapest, 1900.
  • A protestáns nép művelődésének jelentőségéről. Kolozsvár, 1901.

Források[szerkesztés]