Tőkés István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőkés István
Született1916. augusztus 8.
Málnás
Elhunyt2016. január 15.[1] (99 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán[2]
Nemzetiségemagyar
GyermekeiTőkés László
SzüleiTőkés József
Foglalkozásalelkipásztor, egyházi író, teológiai professzor, lapszerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Tőkés István (Málnás, 1916. augusztus 8.Kolozsvár, 2016. január 15.) református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, lapszerkesztő, Tőkés József (1884–1951) fia, Tőkés László (1952–) apja.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári református teológia elvégzése (1938) után külföldi tanulmányútra ment. Németországban és Svájcban képezte magát, ahonnan Vásárhelyi János egykori püspök hívta vissza Erdélybe. 1940 augusztusában kinevezték püspöki titkárnak Kolozsvárt. E megbízással párhuzamosan volt főiskolai lelkész 1945 decemberéig. 1945-ben kinevezték az Erdélyi Református Egyházkerület központjában létrehozott egyházigazgatói, előadótanácsosi állásba, amelyet 33 évig töltött be. 1973-ban fogadta el a Protestáns Teológia Tanácsának meghívását a Református Újszövetségi Exegézis és Bibliai Teológia tanszékre, nyilvános, rendes professzori minőségben. Az intézet vezetősége Tőkés Istvánt erre a szolgálatra már az 1960-as években is javasolta, de az állami hatóságok visszautasították a kezdeményezést. Professzori megbízatását tíz éven át töltötte be, 1983 novemberéig, amikor is külső nyomásra, 67 éves korában nyugdíjazták.[3]

Tőkés István is szembeszállt 1989 májusában a kommunista típusú egyházi vezetéssel, mint református lelkész. Egy gyűlésen felállt és a következőket mondta: Aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, annak nem szabad engedelmeskedni.[4]

Több mint száz tanulmányt írt, megjelent 15 önálló kötete, amelyek közül kiemelkedik az 1948-ban megírt a Román Népköztársaságban levő Református Egyház statútuma első főrésze, a Második Helvét Hitvallás magyarázata (latin-magyar kétnyelvű szöveg), a Bibliai hermeneutika története c. doktori dolgozata, a Korintusiakhoz írott első és második levél magyarázata, valamint a Hétköznapok és ünnepnapok című prédikációs kötet. A kolozsvári Református Szemle szerkesztője volt több mint tíz éven keresztül, 1978-ig, 1969-ben megalapította a folyóirat Gyülekezeti mellékletét.[5]

Az 1989-es romániai forradalom után 1990. március 19-én megalakult Kolozsváron a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, elnökévé Tőkés Istvánt választották, e tisztséget 1992. december 19-ig vállalta, önként lépett vissza, utódlásával Varga Imre református lelkészt bízta meg a párt vezetősége.[6]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Inforádió.hu
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. A professzori nyugdíjkorhatár ekkor 70 év volt.
  4. Frigyesy Ágnes: Áldás fiam szolgálatára : beszélgetés Tőkés István nyugalmazott teológiai professzorral, református lelkésszel. Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2005. november 22.
  5. Laudáció. Szabadság (Kolozsvár), 2006. szeptember 30. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).
  6. Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. január 29.

További információk[szerkesztés]