Georgij Sztyepanovics Sonyin

Georgij Sztyepanovics Sonyin
Georgij Sonyin szovjet bélyegen (balra)
Született	1935. augusztus 3. Rovenyki
Elhunyt	1997. április 7. (61 évesen) Csillagváros, Moszkvai terület
Sírhely	Leonyiha
Iskolái	Yeysk Higher Military Aviation Institute Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémia Krasznodari Repülőtiszti Főiskola
Nemzetiség	ukrán
Rendfokozat	altábornagy Air Force lieutenant general
Űrben töltött idő	7122 perc
Repülések	Szojuz–6
Kitüntetései	Lenin-rend Szovjetunió Hőse Októberi Forradalom érdemrend Munka Vörös Zászló érdemrendje Vörös Csillag-rend A Szovjetunió űrhajós pilótája emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára emlékérem Jubilee Medal "40 Years of the Armed Forces of the USSR" A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem A szovjet fegyveres erők 60. évfordulója emlékérem Jubilee Medal "70 Years of the Armed Forces of the USSR" Medal "For Impeccable Service" Honorary worker of the NKVD Pilot class qualification Medal of Friendship Medal "For Impeccable Service", 3rd class Medal "For Impeccable Service", 2nd class Medal "For Impeccable Service", 1st class
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Sztyepanovics Sonyin témájú médiaállományokat.

Georgij Sztyepanovics Sonyin (orosz betűkkel: Георгий Степанович Шонин), ukrán névváltozatban Heorhij Sztepanovics Sonyin (ukrán betűkkel: Георгій Степанович Шонін; Rovenyki, 1935. augusztus 3. – Csillagváros, Moszkvai terület, 1997. április 7.) ukrán származású szovjet űrhajós.

Életpálya

A Luhanszki területen fekvő Rovenyki városban született, de az Odesszai területen fekvő, Moldovához közeli Balta városában nőtt fel. 1957-ben végzett a jejszki haditengerészeti repülőiskolán. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzében. 1968-ban a Zsukovszkij Replülő-műszaki Akadémián repülőmérnöki képesítést szerzett. 1979-ben egészségügyi okok miatt távozott az űrhajósok csoportjától. Egy katonai kutatóintézet igazgatójaként dolgozott.

1969-ben a Szojuz–6 űrhajó parancsnoka, pilótája Valerij Kubaszov volt. A Szojuz–6-on végeztek először hegesztést a világűrben a Vulkan nevű készülékkel, melyet a Paton nevét viselő Elektromos Hegesztési Intézet fejlesztett ki. Ugyancsak kísérleteket végeztek a Fakel (Fáklya) nevű berendezéssel, amely a földi ballisztikusrakéta-indítások felderítésére szolgált. A fedélzetről filmezték a Szojuz–7 és Szojuz–8 közös űrrepülését, illetve az összekapcsolódási kísérleteket, amelyek nem sikerültek. 4 nap 22 óra 42 perc 47 másodpercig volt a világűrben.

Űrrepülése után a Szovjet Légierőnél szolgált különböző parancsnoki beosztásokban. 1978-ban tudományos fokozatot szerzett, a műszaki tudományok kandidátusa lett. 1990-ben vonult nyugállományba.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
• Életrajza a Geoi sztrani (A haza hősei) oldalán (oroszul)