„Lajta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Címke: HTML-sortörés |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Aba Sámuel]] és [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített. |
A Lajta határfolyó jellegéről [[1043]]-ban [[Aba Sámuel]] és [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] császár állapodott meg, melyet [[1053]]-ban [[I. Endre]] és III. Henrik ismételten megerősített. |
||
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a [[Schwarza|Schwarzának]] és [[Pitten]]nek [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.{{forrás}} Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a [[Schwarza|Schwarzának]] és [[Pitten]]nek [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
||
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]]. |
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]]. |
||
== Települések a folyó mentén == |
|||
| ⚫ | |||
[[Fájl:KarteEinspeisnach.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Lajta keletkezése]] |
|||
* [[Haderswörth]] |
|||
* Lanzenkirchen |
|||
* Kleinwolkersdorf |
|||
* Frohsdorf |
|||
* Einbüchl |
|||
* Katzelsdorf |
|||
* [[Lajtaszentmiklós]] (''Neudörfl an der Leitha'') |
|||
* Lichtenwörth |
|||
* Zilingdorf |
|||
* Eggendorf |
|||
* [[Ebenfurt]] (''Ebenfurth'') |
|||
* [[Lajtaújfalu]] (''Neufeld an der Leitha'') |
|||
* Pottendorf |
|||
* [[Vimpác]] (''Wimpassing an der Leitha'') |
|||
* Deutsch Brodersdorf |
|||
* [[Lajtapordány]] (''Leithaprodersdorf'') |
|||
* Wasenbruck |
|||
* Götzendorf an der Leitha |
|||
* Trautmannsdorf an der Leitha |
|||
* Wilfleinsdorf |
|||
* [[Lajtabruck]] (''Bruck an der Leitha'') |
|||
* [[Királyhida]] (''Bruckneudorf'') |
|||
* Pachfurth |
|||
* Gerhaus |
|||
* Rohrau |
|||
* Hollern |
|||
* [[Lajtafalu]] (''Potzneusiedl'') |
|||
* [[Lajtakáta]] (''Gattendorf'') |
|||
* [[Zurány]] (''Zurndorf'') |
|||
* [[Mosonmagyaróvár]] |
|||
== Mellékfolyók == |
|||
* [[Fischa]] |
|||
| ⚫ | |||
* Nagy Imre: ''A Lajta mint határfolyam''. In: [[Századok (folyóirat)|Századok]], 1871. |
* Nagy Imre: ''A Lajta mint határfolyam''. In: [[Századok (folyóirat)|Századok]], 1871. |
||
A lap 2011. május 16., 18:17-kori változata
| Lajta | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria, Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 182 km |
| Vízgyűjtő terület | 2138,1 km² |
 é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
| Torkolat | Mosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) |
| é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
Települések a folyó mentén
- Haderswörth
- Lanzenkirchen
- Kleinwolkersdorf
- Frohsdorf
- Einbüchl
- Katzelsdorf
- Lajtaszentmiklós (Neudörfl an der Leitha)
- Lichtenwörth
- Zilingdorf
- Eggendorf
- Ebenfurt (Ebenfurth)
- Lajtaújfalu (Neufeld an der Leitha)
- Pottendorf
- Vimpác (Wimpassing an der Leitha)
- Deutsch Brodersdorf
- Lajtapordány (Leithaprodersdorf)
- Wasenbruck
- Götzendorf an der Leitha
- Trautmannsdorf an der Leitha
- Wilfleinsdorf
- Lajtabruck (Bruck an der Leitha)
- Királyhida (Bruckneudorf)
- Pachfurth
- Gerhaus
- Rohrau
- Hollern
- Lajtafalu (Potzneusiedl)
- Lajtakáta (Gattendorf)
- Zurány (Zurndorf)
- Mosonmagyaróvár
Mellékfolyók
Irodalom
- Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.
Külső hivatkozások
