„Bebek Detre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
a →Élete |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Kép:Nikápói csata.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A nikápolyi csata részlete Lohr Ferenc mennyezetfreskóján a vajai várból]] |
[[Kép:Nikápói csata.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A nikápolyi csata részlete Lohr Ferenc mennyezetfreskóján a vajai várból]] |
||
Az [[Ákos nemzetség]]beli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, [[Bebek György]] [[tárnokmester]] fia. Karrierjét már [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király udvarában kezdte: [[1379]]-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. [[1388]]-ban királyi zászlótartó, királynéi udvarmester volt. [[1389]]-ben [[Garai Miklós ( |
Az [[Ákos nemzetség]]beli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, [[Bebek György]] [[tárnokmester]] fia. Karrierjét már [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király udvarában kezdte: [[1379]]-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. [[1388]]-ban királyi zászlótartó, királynéi udvarmester volt. [[1389]]-ben [[Garai Miklós (nádor, ?–1386)|Garai Miklós]] bukása után dalmát-horvát és szlavón bán lett. Harcolt [[I. Tvrtko bosnyák király|I. Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák király]] ellen is. [[1392]]-[[1393]]-ban szörényi bán lett, [[1393]]-[[1394]]-ben szlavón-, [[1398]]-ban macsói bán lett. |
||
A [[nikápolyi csata]] és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak [[Bebek Imre|Imre]] nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt. |
A [[nikápolyi csata]] és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak [[Bebek Imre|Imre]] nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt. |
||
A lap 2011. április 9., 18:00-kori változata
Bebek Detre (14. század közepe – 1404 után) nádor.
Élete
Az Ákos nemzetségbeli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, Bebek György tárnokmester fia. Karrierjét már Nagy Lajos király udvarában kezdte: 1379-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. 1388-ban királyi zászlótartó, királynéi udvarmester volt. 1389-ben Garai Miklós bukása után dalmát-horvát és szlavón bán lett. Harcolt I. Tvrtko bosnyák király ellen is. 1392-1393-ban szörényi bán lett, 1393-1394-ben szlavón-, 1398-ban macsói bán lett.
A nikápolyi csata és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak Imre nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt.
Bebek Detrét 1397-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként Zsigmond király nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot 1402-ig viselte, ám még később is, az 1403-ban Zárában Magyarország királyává koronázott Anjou László okleveleiben is nádorként szerepelt. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk.
1401-ben az ő vezetésével fogják el a főurak a királyt. A Zsigmond király elleni lázadás elfojtása után a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el.
Források
- Markó László: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
- Hóman-Szekfű: Magyar történet II. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1939.
