Codex Sinaiticus

Részlet a Codex Sinaiticusból: Eszter könyvének 2. fejezete

A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex, egy Kr. u. 4. századi nagybetűs görög nyelvű Biblia-kézirat. A kódex tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget hiány nélkül. Ezen kívül megtalálható benne két más irat is, melyeket a korai keresztény szerzők előszeretettel idéztek. Ezek: Barnabás levele és Hermasz „Pásztor" című munkájának egy része. A kódex az alexandriai szövegtípushoz tartozik. A Biblia egyik legjobb és legteljesebb szövegtanúja, valamivel fiatalabb, mint a Codex Vaticanus. A kódex jelölése a szakirodalomban: א vagy S, illetve 01.

346 1/2 fólióból (papiruszlapból) áll, melyek mérete 38,1x 33,7-35,6 cm. A betűket barna tintával írták, egy-egy lapra négy oszlopban. Egy oszlopban 48 sor található, általában 12-16 betű soronként. A szöveg írásmódja scriptio continua (folyamatos írás), némi központozással. Tischendorf szerint a szöveg 4 kéz munkája, melyet később 7 korrektor javított.

Lapjait Lipcsében, Szentpéterváron és Londonban, a British Museumban őrzik.

Története

Eszter könyvé

A kódexet Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban (Egyiptom) a tüzelésre váró papírok között. 43 fóliót odaadtak neki, és ezt II. Frigyes Ágost szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is: a Codex Friderico-Augustanus nevet adta neki.

Másodszor 1853-ban járt a kolostorban. Ekkor a Genezisből (Mózes első könyve) talált két rövid töredéket. Harmadik alkalommal 1859-ben tért újra vissza a kolostorba kutatni, ekkor II. Sándor cár megbízásából. Távozáskor megmutatta az éppen akkor megjelent Szeptuaginta-kiadást. A kolostor gondnoka korábban nem közölte, hogy nekik is van Szeptuagintájuk, de most megmutatta a Codex Sinaiticus addig ismeretlen lapjait. Tischendorf kitartó közbenjárásának köszönhetően került ez a rész II. Sándorhoz ajándékként. Tischendorf 1862-ben fakszimile nyomással megjelentette a kódex teljes szövegét. Az I. világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban 100 000 fontért a kódexet a Szovjetuniótól.

1975-ben egy falomlás során újabb töredékek kerültek elő a kódexből. 2005 tavaszán jelentette be a British Library, hogy digitalizálni kívánják a kódex lapjait. A munka a tervek szerint 2010-ig tart majd.

Külső hivatkozások

• www.codexsinaiticus.org
• codex-sinaiticus.net
• Codex Sinaiticus
• Az Earlham College oldalán
• A British Library katalógusa
• Catholic Encyclopedia

Források

• Constantin von Tischendorf, Fragmentum Codicis Friderico-Augustani ex Iesaia et Ieremia in: Monumenta sacra inedita (Leipzig 1855), vol. I, pp. 211 ff.
• Diós István (szerk.): Magyar katolikus lexikon, Budapest, Szent István Társulat, 1993. ISBN 963-360-727-2
• Prőhle Károly: Újszövetségi bevezetés, Budapest, 1969.
• A kódex lapozható, netes változata
• Konstantin von Tischendorf (1865). Wann wurden unsere Evangelien verfasst?. Leipzig: J. C. Hinrichssche Buchhandlung. .
• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 281. o.  

A Wikimédia Commons tartalmaz Codex Sinaiticus témájú médiaállományokat.