Teknősök

Teknősök
Evolúciós időszak: kora triász–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Mocsári teknős (Emys orbicularis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testudines) Linnaeus, 1758
Alrendek
Nyakrejtő teknősök (Cryptodira) Nyakfordító teknősök (Pleurodira)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Teknősök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Teknősök témájú médiaállományokat és Teknősök témájú kategóriát.

A teknősök a (Testudines vagy Chelonia) rendet alkotó hüllők. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már voltak teknősök. Ma körülbelül 300 ismert teknősfaj él a világon. Gerinces hüllő, négy lába van és egy, a bordákból kifejlődött teknője, amit páncélként használ, ha támadás éri.

Alapvetően vízi és szárazföldi teknősök vannak, a vízi teknősök ragadozók, a szárazföldiek növényevők. Ez abból adódhat, hogy a teknős gyorsan úszik, de a szárazföldön meglehetősen lassan mozog (legalábbis lassabban, mint a prédaállata). Tojással szaporodik. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. Léteznek azonban olyan teknősfajok is, ahol a nem genetikailag meghatározott. Ezek közül legalább két faj esetén a hím a heterozigóta – akárcsak az emlősöknél –, míg a többinél a nőstény a heterozigóta – a kígyókhoz és madarakhoz hasonlatosan.

A Kárpát-medencében egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Ezen felül rengeteg faja él állattartóknál, legjellemzőbb a vörösfülű ékszerteknős, amely sajnos a mocsári teknőssel azonos élettérben él, ezért annak állománycsökkenését okozza a régióban. Ez persze nem az ő hibája, hanem a felelőtlen teknőstartóké, akik megunt kedvenceiket eleresztik a szabadban.

A teknősök közismerten lassan haladnak szárazföldön. Nagy-Britanniában két elkóborolt teknősről feljegyezték, hogy egyikük 8 hónap alatt mindössze 2,9 kilométerre, másikuk 3 hónap alatt 5 kilométerre távolodott el gazdájától.

Kültakaró

Ovális, dobozszerű testük szilárd vázát csontvázuk és az irharétegben elhelyezkedő jól fejlett bőrcsontok alkotják. A teknősök nem vedlenek, hanem szarulemezeik felületesen lehámlanak. Bőrmirigyeik nincsenek. Alsó állkapcsuk két szára között megtalálható az úgynevezett mósuszmirigy, amely a párzási időszakban jellegzetes szagú váladékot termel.

Légzés

Légzésük jellegzetes, ugyanis szilárd páncéljuk lehetetlenné teszi a mellkas térfogatváltozását. Mikor nyelvcsontjuk lefelé mozdul, a nyitott orrlyukakon át beáramlik a levegő, majd a nyelvcsont emelésekor bejut a tüdőbe. A szárazföldi teknősök szabályos időközökben kinyújtják nyakukat a páncélból, ilyenkor a tüdő kitágul, és levegő áramlik be, majd amikor visszahúzódnak a páncélba, a levegő kiáramlik a tüdőből.

Keringés

A teknősök szívében a jobb és a bal kamra még nincs tökéletesen elkülönülve, az oxigénben dús és szegény vér keveredik egymással. Anyagcsere folyamataik lassúak. Az olyan területeken, ahol nagy a hőmérséklet különbség, a teknősök a fagy vagy a szárazság ellen védekezve beássák magukat a talajba. Ilyenkor a légzésük és szívműködésük csökken, de nem szűnik meg teljesen. Sok teknősnek okozza vesztét a túl korai tavaszi felmelegedés. Ilyenkor ha a föld az erős napsütés hatására eléggé felmelegszik előjönnek, s ha ezután hirtelen erős éjszakai fagy jön, nem tudnak elég gyorsan visszabújni téli rejtekhelyükre.

Rendszerezés

A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:

Nyakrejtő teknősök

A nyakrejtő teknősök (Cryptodira) alrendjébe 11 család tartozik

• aligátorteknős-félék (Chelydridae)
• tengeriteknős-félék (Cheloniidae)
• kérgesteknősfélék (Dermochelyidae)
• Tabasco-teknősfélék (Dermatemydidae)
• iszapteknősfélék (Kinosternidae)
• nagyfejűteknős-félék (Platysternidae)
• mocsáriteknős-félék (Emydidae)
• földiteknősfélék (Geoemydidae)
• szárazfölditeknős-félék (Testudinidae)
• kétkarmúteknős-félék (Carettochelyidae)
• lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae)
• Meiolaniidae - kihalt

Nyakfordító teknősök

A nyakfordító teknősök (Pleurodira) alrendjébe 2 család tartozik

• kígyónyakúteknős-félék (Chelidae)
• sisakteknősfélék (Pelomedusidae)

Forrás

• ITIS szerinti rendszerbesorolása

Kapcsolódó anyagok

• National Geographic Magyarország cikke a Naplás-tónál élő mocsári teknősökről és vörösfülű ékszerteknősökről