„Közönséges kószapocok” változatai közötti eltérés

Közönséges kószapocok
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Mókusalkatúak (Sciurognathi);
Család:	Egérfélék (Muridae);
Alcsalád:	Pocokformák (Arvicolinae);
Nem:	Arvicola;
Faj:	A. amphibius;
Tudományos név
	Arvicola terrestris; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Vízipocok Arvicola terrestris (Linnaeus, 1758); Arvicola abbotti Hinton, 1910; Arvicola abrukensis Reinwaldt, 1927; Arvicola americana Gray, 1842; Arvicola antiquus Pomel, 1853; Arvicola aquaticus (Cuvier, 1817); Arvicola aquaticus (Billberg, 1827); Arvicola argyropus Cabrera, 1901; Arvicola armenius(Thomas, 1907); Arvicola ater (Billberg, 1827); Arvicola ater Macgillivray, 1832; Arvicola bactonensis Hinton, 1926; Arvicola barabensis (Heptner, 1948); Arvicola brigantium Thomas, 1928; Arvicola cantiana Hinton, 1910; Arvicola caucasicus Ognev, 1933; Arvicola cernjavskii Petrov, 1949; Arvicola chosaricus Alexandrova, 1976; Arvicola cubanensis Ognev, 1933; Arvicola destructor Savi, 1839; Arvicola djukovi Ognev and Formosov, 1927; Arvicola ferrugineus Ognev, 1933; Arvicola fuliginosus de Sélys Longchamps, 1845; Arvicola gracilis Heller, 1955; Arvicola greenii Hinton, 1926; Arvicola hintoni Aharoni, 1932; Arvicola hunasensis Carls, 1986; Arvicola hyperryphaeus (Heptner, 1948); Arvicola illyricus (Barrett-Hamilton, 1899); Arvicola italicus Savi, 1839; Arvicola jacutensis Ognev, 1933; Arvicola jenissijensis Ognev, 1933; Arvicola kalmankensis Zažigin, 1980; Arvicola karatshaicus (Heptner, 1948); Arvicola korabensis Martino, 1937; Arvicola kuruschi Heptner and Formosov, 1928; Arvicola kuznetzovi Ognev, 1933; Arvicola littoralis (Billberg, 1827); Arvicola martinoi Petrov, 1949; Arvicola moenana Heller, 1969; Arvicola meridionalis Ognev, 1922; Arvicola minor de Sélys Longchamps, 1845; Arvicola musignani de Sélys Longchamps, 1839; Arvicola nigricans de Sélys Longchamps, 1845; Arvicola obensis Egorin, 1939; Arvicola ognevi Turov, 1926; Arvicola pallasi Ognev, 1913; Arvicola paludosus (Linneaus, 1771); Arvicola persicus de Filippi, 1865; Arvicola pertinax Savi, 1839; Arvicola praeceptor Hinton, 1926; Arvicola reta Miller, 1910; Arvicola rufescens (Satunin, 1908); Arvicola scythicus Thomas, 1914; Arvicola stankovici Petrov, 1949; Arvicola tanaitica Kalabuchov and Raevsky, 1930; Arvicola tataricus Ognev, 1933; Arvicola taurica Ognev, 1923; Arvicola turovi Ognev, 1933; Arvicola uralensis Egorin, 1940; Arvicola variabilis Ognev, 1933; Arvicola volgensis Ognev, 1933; Arvicola weinheimensis Heller, 1952;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kószapocok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kószapocok témájú médiaállományokat és Közönséges kószapocok témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. november 24., 17:48-kori változata

A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius, korábban Arvicola terrestris) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjához és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjához tartozó faj.

Előfordulása

Majdnem mindenütt megtalálható Európában, kivétel Franciaország, Portugália, Spanyolország és Görögország déli részei; Ázsiában egészen a Lénáig fordul elő.

Megjelenése

Az állat hossza 14-20 centiméter, farokhossza 11 centiméter és testtömege 150-300 gramm. Bundája szürkés-barna, farka csupasz.

Életmódja

Általában kis, családi kötelékben él. Az üregnek, amely a vízparton helyezkedik el, több bejárata van, így biztosított a menekülési útvonal. Ha a víz alatt valamely ellensége üldözi, a kószapocok úgy nyer egérutat, hogy felkavarja az iszapot, és így üldözője szem elől téveszti őt. Tápláléka túlnyomórészt fűfélék, lágyszárú növények és azok gyökerei. Élettartama szabadon körülbelül 5 hónap, fogságban maximum 3,5 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak február-márciustól októberig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Három naposan kinő a kicsik szőre, kilenc napos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A nőstény minden 22 napban létrehoz egy almot.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest

@@ 94. sor: / 94. sor: @@
 == Szaporodása ==
-Az ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak [[február]]-[[március]]tól [[október]]ig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Három naposan kinő a kicsik szőre, kilenc napos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A [[nőstény]] minden 22 napban létrehoz egy almot.
+Az ivarérettséget 8 hetes korban éri el. A párzási időszak [[február]]-[[március]]tól [[október]]ig tart. A vemhesség 20-22 napig tart, ennek végén általában 4-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Születésükkor a kölykök csupaszok és vakok. Három naposan kinő a kicsik szőre, kilenc napos korukban kinyílik a szemük. 14 nap múltán szőrzetük teljesen kifejlődik. A nőstény minden 22 napban létrehoz egy almot.
 {|