Egyházmegye

Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban. A katolikus és ortodox egyházakban a püspök vezeti, ezért másik neve püspökség (latin nyelven dioecesis, görög eredetű latin szóval patriarchátus). A protestáns egyházakban az egyházmegye szó használata ettől eltér, kisebb egyházszervezeti egységet jelöl.

A katolikus egyházmegye

Helye az egyházszervezetben

A katolikus egyház három alapvető egyházkormányzati szintje – felülről lefelé haladva – a világegyház (vezetője a pápa), az egyházmegye (vezetője a püspök) és a plébánia (vezetője a plébános). Elsődlegesen ezeken keresztül történik az egyház irányítása, ezek vezetőinek van valódi és saját egyházkormányzati hatalma (iurisdictio). Minden ezek közötti, alá-, fölé- vagy mellérendelt szint csak másodlagos, gyakran nem feltétlenül kell léteznie (például a püspök nem köteles egyházmegyéjében főesperességeket létrehozni, csak ha lelkipásztori vagy szervezési okból indokoltnak látja), vagy ideiglenes (például a plébániák létesítését szűkebb jogkörű lelkészségek illetve missziós állomások létrehozása előzheti meg), illetve hatásköre korlátozottabb (például az érseknek – a pápával ellentétben – nincs közvetlen beavatkozási joga az egyháztartományába tartozó egyházmegyék püspökeinek intézkedéseibe).

Mindazonáltal általában több egyházmegye egy egyháztartományt (érseki tartomány) alkot. Ennek vezetője az érsek, akinek saját egyházmegyéje a főegyházmegye címet viseli. (Az érseki rang székhez és nem személyhez kötött, tehát a főegyházmegyék irányítására szóló püspöki kinevezés egyben mindig érseki kinevezés is.)

Vannak az egyházmegyével azonos szintű olyan egyházkormányzati egységek is, amelyeknek ordináriusa (vezetője) korlátozottabb joghatósággal rendelkezik, állandóságuk vagy önállóságuk nem olyan erős. Ilyenek például a területi apátság, az apostoli adminisztratúra, az apostoli exarchátus stb. Az egyházszervezet leírásakor gyakran ezeket is az egyházmegyék között sorolják fel.

A katolikus egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, melyek esperességekre tagolódnak tovább. (Az esperesi hivatal személyhez és nem székhez kötött, tehát bár az egyes esperességek gyakran – noha nem feltétlenül – hagyományos székhelyükről vannak elnevezve, de az erre a plébániára szóló plébánosi kinevezés még nem jelent automatikusan esperesi kinevezést is; lehetséges, hogy az esperes egy másik plébánia plébánosa.) Az esperességek alatti szinten, azok alkotórészeként található a katolikus egyházkormányzat legkisebb egysége, a plébánia; a plébániák rendszere az egész Földet behálózza.

Az egyházmegyék felállítása (létrehozása), megszüntetése, összevonása, átalakítása, érseki székek illetve tartományok létrehozása és minden hasonló intézkedés – ugyanúgy, mint a püspökök kinevezése – egyedül a Szentszéknek fenntartott jog, és pápai bullával történik. Egyes országokban – így valaha Magyarországon illetve az Osztrák–Magyar Monarchiában is – az uralkodó e jogok egy részét magának tartotta fenn. Így például Mária Terézia számos egyházmegyét alapított. Ezek az alapítások azonban egyházjogilag csak a pápa megerősítő bullájával váltak érvényessé.

Hatásköre

A püspökség kormányzata alá tartoznak a területén levő egyházi intézmények, szervezetek, mindenekelőtt a plébániák.

Története Magyarországon

Magyarországon Szent István király hozta létre az első püspökségeket a vármegyerendszerrel párhuzamosan. Akkoriban több vármegye osztozott egy püspökség területén úgy, hogy a külső határaik egybeestek. Egy-egy vármegye területe alkotott egy esperességet. Idővel ezek főesperességekké váltak, amelyeken belül több kisebb területű esperességet alakítottak ki. Később a vármegyék és a főesperességek határai már nem estek feltétlenül egybe.

Mai római katolikus egyházmegyék Magyarországon

Esztergom-Budapesti érseki tartomány:

• Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
• Győri Egyházmegye
• Székesfehérvári Egyházmegye
• Hajdúdorogi Egyházmegye és Miskolci Apostoli Exarchátus (görög katolikus)

Kalocsa-Kecskeméti érseki tartomány:

• Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
• Szeged-Csanádi Egyházmegye
• Pécsi Egyházmegye

Egri érseki tartomány:

• Egri Főegyházmegye
• Váci Egyházmegye
• Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Veszprémi érseki tartomány:

• Veszprémi Főegyházmegye
• Szombathelyi Egyházmegye
• Kaposvári Egyházmegye

Érseki tartományba be nem sorolt egyházmegye-szintű egyházkormányzati egységek:

• Katonai Ordinariátus (tábori püspökség)
• Pannonhalmi Területi Főapátság

A protestáns egyházmegye

Az evangélikus és a református egyházban az egyházmegyék a püspök (szuperintendens) és a világi főgondnok vagy egyházkerületi felügyelő irányítása alatt álló egyházkerületek alkotórészei, tehát a katolikus főesperességeknek felelnek meg. Élükön az esperes és a világi gondnok vagy egyházmegyei felügyelő áll. A hazai történelmi protestáns egyházak négy egyházigazgatási szintre tagozódnak: egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, országos egyház vagy zsinat. Az unitárius egyházban egyházkör az egyházmegyéknek megfelelő szervezeti egységek hivatalos neve.

Református egyházkerületek és egyházmegyék a mai Magyarországon

Fájl:Reformatus egyhazkeruletek.JPG

Református egyházkerületek Magyarországon, I. Tiszáninneni, II. Tiszántúli, III: Dunamelléki, IV.:Dunántúli

• A Tiszáninneni Református Egyházkerület (székhelye: Miskolc) egyházmegyéi:
  • Abaúji Református Egyházmegye
  • Borsod-Gömöri Református Egyházmegye
  • Egervölgyi Református Egyházmegye
  • Zempléni Református Egyházmegye

• A Tiszántúli Református Egyházkerület (székhelye: Debrecen) egyházmegyéi:
  • Békési Református Egyházmegye
  • Bihari Református Egyházmegye
  • Csongrádi Református Egyházmegye
  • Debreceni Református Egyházmegye
  • Hajdúvidéki Református Egyházmegye
  • Nagykunsági Református Egyházmegye
  • Nyírségi Református Egyházmegye
  • Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye
  • Szatmári Református Egyházmegye

• A Dunamelléki Református Egyházkerület [1] (székhelye: Budapest)egyházmegyéi:
  • [www.baranya.ref.hu Baranyai Református Egyházmegye]
  • Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye
  • Budapest-Déli Református Egyházmegye
  • Budapest-Északi Református Egyházmegye
  • Délpesti Református Egyházmegye
  • Északpesti Református Egyházmegye
  • Tolnai Református Egyházmegye
  • Vértesaljai Református Egyházmegye

• A Dunántúli Református Egyházkerület (székhelye: Pápa) egyházmegyéi:
  • Mezőföldi Református Egyházmegye
  • Őrségi Református Egyházmegye
  • Pápai Református Egyházmegye
  • Somogyi Református Egyházmegye
  • Tatai Református Egyházmegye
  • Veszprémi Református Egyházmegye

Evangélikus egyházkerületek és egyházmegyék a mai Magyarországon

A magyarországi evangélikus egyházmegyék beosztása nagyjából követi a közigazgatási megyékét. Mindegyikük több évszázados hagyománnyal bír, régi nevük szeniorátus volt. Jelenlegi számuk: 17. Az egyházmegyei beosztást a legnagyobb mértékben 1952-ben változtatták meg. A legfiatalabb egyházmegyék, a soproni és a győr-mosoni, 2006-ban váltak el (újra) egymástól. Az egyházmegyéknek két elnöke van: az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Mellettük fontos jogkörrel bír az egyházmegyei közgyűlés és a presbitérium. További egyházmegyei tisztségviselők: espereshelyettes, másodfelügyelő, gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, evangélizációs és missziói felelős, ifjúsági felelős, Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős, gyűjteményi felelős.

Az evangélikus egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, ha egy lelkészt az egyházmegye gyülekezetei esperessé választanak, addigi gyülekezete lelkésze marad. A presbitériumi üléseket és a közgyűléseket is mindig más gyülekezetben tartják. Egyházmegyénként szerveződik a havonta minden lelkész részvételével ülésező Lelkészi Munkaközösség. Egy egyházmegyét körülbelül 7-26 egyházközség alkot, egy egyházkerületet pedig 5-6 egyházmegye.

• A Déli Evangélikus Egyházkerület (székhelye: Pest) egyházmegyéi:
  • Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye
  • Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye
  • Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye
  • Pesti Evangélikus Egyházmegye
  • Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye
• Az Északi Evangélikus Egyházkerület (székhelye: Buda) egyházmegyéi:
  • Borsod-Hevesi Evangélikus Egyházmegye
  • Budai Evangélikus Egyházmegye
  • Dél-Pesti Evangélikus Egyházmegye
  • Észak-Pesti Evangélikus Egyházmegye
  • Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye
  • Nógrádi Evangélikus Egyházmegye
• A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület (székhelye: Győr) egyházmegyéi:
  • Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye
  • Győr-Mosoni Evangélikus Egyházmegye
  • Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye
  • Soproni Evangélikus Egyházmegye
  • Vasi Evangélikus Egyházmegye
  • Veszprémi Evangélikus Egyházmegye

Az egyházmegyékhez tartozó gyülekezetek felsorolása: Magyarországi evangélikus egyházközségek listája

Források

• A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, Luther Kiadó, Budapest, 2006.