„Puruszhanda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
pontosít |
a jav |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
A város [[Anittasz kusszarai hettita király|Anittasz]] [[Anittasz király felirata|dokumentumában]] ([[Hettita feliratok katalógusa|CTH]]#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után [[Szalativara]] mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak ''nagyherceg'' (''rubāʾum'' és ''rabiʾum''<ref>KH, 39. old.</ref>) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is ''nagyherceg'' lett. |
A város [[Anittasz kusszarai hettita király|Anittasz]] [[Anittasz király felirata|dokumentumában]] ([[Hettita feliratok katalógusa|CTH]]#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után [[Szalativara]] mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak ''nagyherceg'' (''rubāʾum'' és ''rabiʾum''<ref>KH, 39. old.</ref>) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is ''nagyherceg'' lett. |
||
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát |
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálták. A ''Trónistennő'' kultusza legitimációs tényezővé is vált,<ref>Stipich</ref> ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni. |
||
Puruszhanda [[I. Labarnasz hettita király|I. Labarnasz]] idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, [[Telepinusz törvénykönyve]] címen ismert dokumentum ''Parszuhanta'' néven felsorolja azon városok között, ahová a király fiai a kormányzói székhelyeket telepítették. |
Puruszhanda [[I. Labarnasz hettita király|I. Labarnasz]] idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, [[Telepinusz törvénykönyve]] címen ismert dokumentum ''Parszuhanta'' néven felsorolja azon városok között, ahová a király fiai a kormányzói székhelyeket telepítették. |
A lap 2010. október 13., 08:36-kori változata
Puruszhanda | |
Acemhöyük | |
Névváltozatok | Parszuhanta Buruszhattum |
Lakói | hettiták |
Beszélt nyelvek | hettita |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 24′ 41″, k. h. 33° 50′ 09″Koordináták: é. sz. 38° 24′ 41″, k. h. 33° 50′ 09″ |
Puruszhanda (vagy Parszuhanta, hettita KUR URUParšuḫanta vagy KUR URUPurušḫanda, óasszír Purushattum, Puruš-Ḫattum) a Tuz-tótól délkeletre elhelyezkedő település és az általa vezetett korai hettita városkirályság neve. A mai Törökország Aksaray tartományában Acemhöyükkel azonos. Régészeti lelőhelyként az i. e. 3. évezredből származnak legkorábbi leletei. Első említései az i. e. 23. századból származnak, és uralkodóinak asszír nevei, magának a városnak az asszír neve, valamint az óasszír kor dokumentumai elárulják, hogy ez a város is asszír kereskedő kolónia lehetett eredetileg.[1] Az i. e. 18. századi említése más korai hettita királyságokkal, a kusszarai vagy hattuszaszi uralkodókkal történt összetűzéseiről számolnak be.
A Sarrukínnal kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az amarna-levelekből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben az olvasható, hogy Sarrukínt a puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukín legyőzte Nur-Dagant.[2] Könnyen elképzelhető azonban, hogy eredetileg I. Sarrukín asszír királyról van szó benne, aki tudvalevőleg részt vett az óasszír kereskedelemben, sőt mindhárom fia (Puzur-Assur, Adua és Ezi) neve is megjelenik a kereskedelmi dokumentumokban.
A város Anittasz dokumentumában (CTH#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után Szalativara mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak nagyherceg (rubāʾum és rabiʾum[3]) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is nagyherceg lett.
Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálták. A Trónistennő kultusza legitimációs tényezővé is vált,[4] ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni.
Puruszhanda I. Labarnasz idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, Telepinusz törvénykönyve címen ismert dokumentum Parszuhanta néven felsorolja azon városok között, ahová a király fiai a kormányzói székhelyeket telepítették.
Részlet a CTH#1-ből:
Eredeti szöveg | Magyarul |
---|---|
(19§) 73 ma-a-an × × [(la-aḫ-ḫa pa-a-un)]
(19§) 74 nu LÚ URUPu-ru-š-ḫa-a[(n-da kat-ti-mi ḫe-en-ku-m)u-uš] (19§) 75 šū I GIŠŠÚ.A.AN.BAR I PA.GAM AN.BAR [(ḫé-en-gur ú-da-aš)] (19§) 76 ma-a-an a-ap-pa-ma URUNe-e-ša [ú-ya-n(u-un)] (19§) 77 nụ LÚ URUPu-ru-uš-ḫa-an-da kat-tim-mi [(pe-e-ḫu-te-nu-un)] (19§) 78 mạ-a-an tu-un-na-ki-iš-na-ma pa-iz-zi a-p[(a-a-ša)] (19§) 79 pệ-ẹ-ra-am-mi-it ku-un-na-az e-ša-ri |
73 Amikor mentem (...) a hadjáratra,
74 puruszhandai ember ajándékot hozott nekem. 75 Hozott nekem egy vastrónt és egy vasjogart, mint ajándék. 76 Amikor visszatértem Neszába, 77 a puruszhandai férfi velem tartott. 78 Amikor trónom(on) ülök belső szobámban, 79 ő előttem ül a jobb oldalon. |
Ismert uralkodói:
- Iškur-(...); Sarrukín akkád király vagy I. Sarrukín asszír király kortársa i. e. 23. század vagy i. e. 19. század
- Nur-Dagan (vagy Núr-Daggal); „Sarrukín” kortársa
- név nélküli Nagy Király i. e. 18. század vége[5]
Jegyzetek
Források
- Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7
- Neil Zimmerer: The Chronology of Genesis: A Complete History of the Nefilim, Adventures Unlimited Press, USA. 2003. ISBN 1-931772-22-3
- Mark William Chavalas: The Ancient Near East, Blackwell Publishing, USA. 2006. ISBN 978-0-631-23580-4
- Pálfi Zoltán (2006). „Sarrukín jósjele, aki a mindenséget uralta”. Ókor (3.), 24-32. o. ISSN 1589-2700.
- Stipich Béla (2003. március). „Királyi szimbólumok a hettita birodalomban”. História.