„Bársony István (író)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
60. sor: | 60. sor: | ||
==Külső hivatkozás== |
==Külső hivatkozás== |
||
* |
* {{cite web|url=http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors&szerzo=barsony+istvan|title=Bársony István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban|accessdate=20100826}} |
||
{{DEFAULTSORT:Barsony Istvan}} |
{{DEFAULTSORT:Barsony Istvan}} |
A lap 2010. augusztus 26., 10:57-kori változata
Bársony István (Sárkeresztes[1], 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) újságíró, író.
Származása, tanulmányai
Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négy éves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.
Pályafutása
1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[2] Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[3] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.
Hitvallása így szól:
„ | A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna. | ” |
Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.
70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928 március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író- a tudós- a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.
Társulati, szakmai társasági tagságai
- 1894 - A Petőfi Társaság tagja.
- 1898 - A Kisfaludy Társaság tagja.
- A Diana Budapesti Vadásztársaság tiszteletbeli örökös elnöke.
- A Hubertus Magyar Vadászati Védegylet tiszteletbeli elnöke.
- Sárkeresztes díszpolgára.
- A Madártani Intézet tiszteletbeli tagja.
Művei
Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.
- A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
- Erdőn-mezőn, Budapest, 1894.
- Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
- Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
- Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
- A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
- Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
- Az én világom (rajzok)Budapest, 1925.
Emlékezete
- A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.
- Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
- Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
- Bársony István Emlékplakett készült.
- A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
- Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
- Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
- Budapesten utca viseli a nevét.
- Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.
Jegyzet
- ↑ Magyar életrajzi lexikonban tévesen Járkeresztesként szerepel a szülőhely.
- ↑ Több lexikon is átvette azt a téves információt, hogy Gárdonyi Géza vezette volna be az irodalmi életbe. Ez helytelen. Amikor Gárdonyi Budapestre került, Bársony más befutott író volt. Az Otthon körben ismerkedtek meg, s Gárdonyi 1895 januárjában magával vitte a Feszty-szalonba. Valószínűleg innen ered a tévedés.
- ↑ Révai nagy lexikona
Irodalom
- Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.
- Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
Forrás
- Révai nagy lexikona
- Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Csongrád Honlapja
- Bársony István Alapítvány web-lapja
- Bársony István Fotóklub web-lapja
Külső hivatkozás
- Bársony István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)