„Wilhelmshaven” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: vi:Wilhelmshaven |
a kisebb formai javítások |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
|rendszám=WHV |
|rendszám=WHV |
||
|honlap=www.wilhelmshaven.de |
|honlap=www.wilhelmshaven.de |
||
|polgármester=[[Eberhard Menzel]] ([[SPD]]) |
|polgármester=[[Eberhard Menzel]] ([[SPD]]) |
||
}} |
}} |
||
'''Wilhelmshaven''' egy város a [[németország]]i [[Alsó-Szászország]]ban. Németország [[északi-tenger]]i partvidékének nyugati részén helyezkedik el. |
'''Wilhelmshaven''' egy város a [[németország]]i [[Alsó-Szászország]]ban. Németország [[északi-tenger]]i partvidékének nyugati részén helyezkedik el. |
||
==Története== |
== Története == |
||
Wilhelmshaven egy viszonylag új város, a német viszonyokhoz képest. A várost [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] alapította [[1869]]-ben, hogy a fejlődő [[porosz]] tengerészetnek legyen egy támaszpontja. |
Wilhelmshaven egy viszonylag új város, a német viszonyokhoz képest. A várost [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] alapította [[1869]]-ben, hogy a fejlődő [[porosz]] tengerészetnek legyen egy támaszpontja. |
||
[[1383]]-ban a leendő város helyén egy kastély állt, a ''Sibetsburg''. A kastélyt kalózok birtokolták, majd [[1433]]-ben a [[Hanza-szövetség]] lerombolta azt. Négy évszázaddal később a Porosz Királyság egy erős flotta létrehozását tervezte, és szükségessé vált számára egy kikötőváros jelenléte az Északi-tenger partján. [[1853]]-ban Adalbert porosz herceg szerződést kötött az Oldenburgi Nagyhercegséggel, melyben a nagyhercegség, 3,13 |
[[1383]]-ban a leendő város helyén egy kastély állt, a ''Sibetsburg''. A kastélyt kalózok birtokolták, majd [[1433]]-ben a [[Hanza-szövetség]] lerombolta azt. Négy évszázaddal később a Porosz Királyság egy erős flotta létrehozását tervezte, és szükségessé vált számára egy kikötőváros jelenléte az Északi-tenger partján. [[1853]]-ban Adalbert porosz herceg szerződést kötött az Oldenburgi Nagyhercegséggel, melyben a nagyhercegség, 3,13 km² part menti területet ad át Poroszországnak. Tizenhat évvel később I. Vilmos megalapította a nevét viselő várost, Wilhelmshavent. |
||
Wilhelmshaven az egyik legfontosabb kikötővé nőtte ki magát az elkövetkező években. Az Oldenburgi Nagyhercegség szintén hasznot húzott a kikötővárosból, és a nagyhercegség területén, Wilhelmshaven mellett megalapították [[Rüstringen]] városát. A két város [[1937]]-ben egyesült. |
Wilhelmshaven az egyik legfontosabb kikötővé nőtte ki magát az elkövetkező években. Az Oldenburgi Nagyhercegség szintén hasznot húzott a kikötővárosból, és a nagyhercegség területén, Wilhelmshaven mellett megalapították [[Rüstringen]] városát. A két város [[1937]]-ben egyesült. |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
A [[második világháború]] során Wilhelmshaven volt a ''[[Kriegsmarine]]'' legfontosabb támaszpontja. Ennek következtében a [[Szövetségesek]] számos légicsapást mértek a városra, amelyek során a város épületeinek kétharmada megsemmisült. A város helyörsége [[1945]]. [[május 5.|május 5-én]] adta meg magát az 1. Lengyel Páncélos Hadosztálynak. |
A [[második világháború]] során Wilhelmshaven volt a ''[[Kriegsmarine]]'' legfontosabb támaszpontja. Ennek következtében a [[Szövetségesek]] számos légicsapást mértek a városra, amelyek során a város épületeinek kétharmada megsemmisült. A város helyörsége [[1945]]. [[május 5.|május 5-én]] adta meg magát az 1. Lengyel Páncélos Hadosztálynak. |
||
==Wilhelmshaven ma== |
== Wilhelmshaven ma == |
||
[[Fájl:Kaiser Wilhelm Brücke.JPG|bélyegkép|300px|Vilmos császár-híd]] |
[[Fájl:Kaiser Wilhelm Brücke.JPG|bélyegkép|300px|Vilmos császár-híd]] |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
* Partmenti autópálya építése, mellyel összekötnék az északnyugati ipari-közpotokat, az [[Elba (folyó)|Elba]] az [[Ems]] és a [[Weser]] folyók környékén |
* Partmenti autópálya építése, mellyel összekötnék az északnyugati ipari-közpotokat, az [[Elba (folyó)|Elba]] az [[Ems]] és a [[Weser]] folyók környékén |
||
==Látnivalók== |
== Látnivalók == |
||
[[Fájl:Maritime Meile.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A haditengerészeti múzeum.]] |
[[Fájl:Maritime Meile.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A haditengerészeti múzeum.]] |
||
Wilhelmshavenben található egy akvárium melyben az Északi-tenger őshonos élőlényei tekinthetőek meg. A város híres építménye a 159 m hosszú ''[[Kaiser-Wilhelm-Brücke]]'' (Vilmos császár-híd), melyet [[1908]]-ban építettek. 159 méteres hosszával ez a híd [[Európa]] egyik leghosszabb [[forgóhíd]]ja. A városban található ezenkívül egy haditengerészeti múzeum is, melyben megtekinthető a haditengerészet egykori rombolója a ''[[Mölders (romboló)|Mölders]]'', egy [[tengeralattjáró]], valamit számos kisebb [[hadihajó]], melyek a német haditengerészet történetét mutatják be a [[19. század]]tól kezdve. |
Wilhelmshavenben található egy akvárium melyben az Északi-tenger őshonos élőlényei tekinthetőek meg. A város híres építménye a 159 m hosszú ''[[Kaiser-Wilhelm-Brücke]]'' (Vilmos császár-híd), melyet [[1908]]-ban építettek. 159 méteres hosszával ez a híd [[Európa]] egyik leghosszabb [[forgóhíd]]ja. A városban található ezenkívül egy haditengerészeti múzeum is, melyben megtekinthető a haditengerészet egykori rombolója a ''[[Mölders (romboló)|Mölders]]'', egy [[tengeralattjáró]], valamit számos kisebb [[hadihajó]], melyek a német haditengerészet történetét mutatják be a [[19. század]]tól kezdve. |
||
==Testvérvárosok== |
== Testvérvárosok == |
||
{{commons|Wilhelmshaven}} |
{{commons|Wilhelmshaven}} |
||
*{{Franciaország}} [[Vichy]], [[1965]] óta |
* {{Franciaország}} [[Vichy]], [[1965]] óta |
||
*{{USA}} [[Norfolk (Virginia)|Norfolk]], [[1976]] óta |
* {{USA}} [[Norfolk (Virginia)|Norfolk]], [[1976]] óta |
||
*{{Skócia}} [[Dunfermline]], [[1979]] óta |
* {{Skócia}} [[Dunfermline]], [[1979]] óta |
||
*{{Kína}} [[Tsingtao|Qingdao]], [[1992]] óta |
* {{Kína}} [[Tsingtao|Qingdao]], [[1992]] óta |
||
*{{Németország}} [[Bad Harzburg]], [[1988]] óta |
* {{Németország}} [[Bad Harzburg]], [[1988]] óta |
||
*{{Lengyelország}} [[Bydgoszcz]], [[1990-es évek]] óta |
* {{Lengyelország}} [[Bydgoszcz]], [[1990-es évek]] óta |
||
{{Portál|Németország|-}} |
{{Portál|Németország|-}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 19:47-kori változata
| Wilhelmshaven | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Alsó-Szászország (2005. január 1. – ) | ||
| Alapítás éve | 832 | ||
| Polgármester | Eberhard Menzel (SPD) | ||
| Irányítószám | 26351–26389 | ||
| Körzethívószám | 04421 | ||
| Rendszám | WHV | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 76 089 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 698 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2 m | ||
| Terület | 106,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 31′ 43″, k. h. 8° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 53° 31′ 43″, k. h. 8° 06′ 20″ | |||
 Wilhelmshaven
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Wilhelmshaven weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelmshaven témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Wilhelmshaven egy város a németországi Alsó-Szászországban. Németország északi-tengeri partvidékének nyugati részén helyezkedik el.
Története
Wilhelmshaven egy viszonylag új város, a német viszonyokhoz képest. A várost I. Vilmos alapította 1869-ben, hogy a fejlődő porosz tengerészetnek legyen egy támaszpontja.
1383-ban a leendő város helyén egy kastély állt, a Sibetsburg. A kastélyt kalózok birtokolták, majd 1433-ben a Hanza-szövetség lerombolta azt. Négy évszázaddal később a Porosz Királyság egy erős flotta létrehozását tervezte, és szükségessé vált számára egy kikötőváros jelenléte az Északi-tenger partján. 1853-ban Adalbert porosz herceg szerződést kötött az Oldenburgi Nagyhercegséggel, melyben a nagyhercegség, 3,13 km² part menti területet ad át Poroszországnak. Tizenhat évvel később I. Vilmos megalapította a nevét viselő várost, Wilhelmshavent.
Wilhelmshaven az egyik legfontosabb kikötővé nőtte ki magát az elkövetkező években. Az Oldenburgi Nagyhercegség szintén hasznot húzott a kikötővárosból, és a nagyhercegség területén, Wilhelmshaven mellett megalapították Rüstringen városát. A két város 1937-ben egyesült.
A második világháború során Wilhelmshaven volt a Kriegsmarine legfontosabb támaszpontja. Ennek következtében a Szövetségesek számos légicsapást mértek a városra, amelyek során a város épületeinek kétharmada megsemmisült. A város helyörsége 1945. május 5-én adta meg magát az 1. Lengyel Páncélos Hadosztálynak.
Wilhelmshaven ma
A háború után a város már nem csak kizárólag hadi, hanem kereskedelmi és turisztikai kikötőként is funkcionált. Mára Wilhelmshaven ismét a legnagyobb német tengerészeti bázissá vált az Északi-tenger partján. Wilhelmshaven a harmadik legnagyobb német kikötő, Hamburg és Bréma után. A kikötőben főként olajipari termékek szállítása folyik. A haditengerészet mellett a város legnagyobb munkaadói a vegyipari cégek és finomítók. Ennek ellenére Németország nyugati részén Wilhelmshavenben az egyik legnagyobb a munkanélküliség aránya. A tankállomások és az olajfinomítók, csővezetékeken keresztül össze vannak kötve más német ipari központokkal is. A város ezenkívül otthont ad egy mérnöki és üzleti egyetemnek is.
A város fejlesztésének négy előirányzott fejlesztési terve:
- A JadeWeserPort project mely során 2006 és 2010 között a kikötőt alkalmassá tennék a legnagyobb szállítóhajók fogadására.
- A vegyipar további fejlesztése
- Cseppfolyós gáz-tároló építése
- Partmenti autópálya építése, mellyel összekötnék az északnyugati ipari-közpotokat, az Elba az Ems és a Weser folyók környékén
Látnivalók
Wilhelmshavenben található egy akvárium melyben az Északi-tenger őshonos élőlényei tekinthetőek meg. A város híres építménye a 159 m hosszú Kaiser-Wilhelm-Brücke (Vilmos császár-híd), melyet 1908-ban építettek. 159 méteres hosszával ez a híd Európa egyik leghosszabb forgóhídja. A városban található ezenkívül egy haditengerészeti múzeum is, melyben megtekinthető a haditengerészet egykori rombolója a Mölders, egy tengeralattjáró, valamit számos kisebb hadihajó, melyek a német haditengerészet történetét mutatják be a 19. századtól kezdve.
Testvérvárosok
Franciaország Vichy, 1965 óta
USA Norfolk, 1976 óta
Skócia Dunfermline, 1979 óta
Kína Qingdao, 1992 óta
Németország Bad Harzburg, 1988 óta
Lengyelország Bydgoszcz, 1990-es évek óta
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)