„I. Henrik brabanti herceg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t Bambergben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg. |
Amikor 1208-ban [[Fülöp német király]]t Bambergben meggyilkolták, apósa, [[II. Fülöp Ágost francia király]], Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, [[IV. Ottó német-római császár]]ral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a [[bouvines-i csata]] során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg. |
||
1235-ben [[Köln]]ben halt meg és [[Leuven]]ben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol [[Román stílus|késő-román]] síremléke ma is látható. |
1235-ben [[Köln]]ben halt meg és [[Leuven]]ben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol [[Román stílus|késő-román]] síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, [[II. Henrik brabanti herceg|II. Henrik]] lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott. |
||
== Családja == |
== Családja == |
A lap 2010. július 26., 15:49-kori változata
I. Henrik brabanti herceg{{Uralkodó infobox}} (?) | ||
---|---|---|
Brabant hercege, Alsó-Lotaringia hercege, Leuven hercege, Antwerpen őrgrófja | ||
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban | ||
Uralkodása | 1180 - 1222 (Alsó-Lotaringia hercege), 1183 - 1198 (Leuven hercege), 1191 - 1235 (Brabant hercege) | |
Született | 1165 | |
Leuven | ||
Elhunyt | 1235 | |
Köln | ||
Nyughelye | Leuven, Szt. Péter templom | |
Elődje | III. Gottfried | |
Utódja | II. Henrik brabanti herceg | |
Felesége | 1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő 2) Mária francia hercegnő | |
Gyermekei | 1) Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried | |
Édesapja | III. Gottfried | |
Édesanyja | Limburgi Margit hercegnő |
Henrik (1165 - 1235) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.
Élete
Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1180-ban, házassága után kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. Ebben az évben vette feleségül Matilda boulogne-i grófnőt. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.
1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult, amit 1197. szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek, amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkába és a királyság régense volt 1198. januárig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197. októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt kövően vissztért Európába.
Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király, Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.
1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő-román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.
Családja
Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 - 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:
- Mária (1191 - 1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett. Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett.
- Margit (? - 1231), 1206. után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
- Aleidis (? - 1261/67), első férje (1206) Arnold, Looz grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadi férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
- Matilda (? - 1267. december 22.), első férje II. Henrik rajnai palotagróf (1212. novemberétől). Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
- Henrik (1207 - 1248), apja halála után II. Henrik brabanti herceg
- Gottfried (1209 - 1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
- ismeretlen
Második felesége 1213. április 22. után Mária, francia hercegnő (1197 - 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgrófözvegye. A házasságból két gyermek született:
- Erzsébet (? - 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak.
- Mária (? - ?)
Előző uralkodó: {{{előző}}} |
Brabant hercege 1191 - 1235 |
Következő uralkodó: {{{következő}}} |
Előző uralkodó: {{{előző}}} |
Leuveni gróf 1183 - 1235 |
Következő uralkodó: {{{következő}}} |
Előző uralkodó: {{{előző}}} |
Alsó-Lotaringia hercege 1180 - 1235 |
Következő uralkodó: {{{következő}}} |
Előző uralkodó: {{{előző}}} |
Antwerpeni őrgróf 1211 - 1235 |
Következő uralkodó: {{{következő}}} |
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry I, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.