„Vladimír Mečiar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+infobox |
Tobi (vitalap | szerkesztései) a friss |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Vladimír Mečiar''' ''(ejtsd: Vlagyimír Mecsiar)'' ([[Zólyom]], [[1942]]. [[július 26]].) szlovák politikus, jogász. [[Szlovákia]] háromszori miniszterelnöke és a |
'''Vladimír Mečiar''' ''(ejtsd: Vlagyimír Mecsiar)'' ([[Zólyom]], [[1942]]. [[július 26]].) szlovák politikus, jogász. [[Szlovákia]] háromszori miniszterelnöke és a 2010-től parlamenten kívüli [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom]] alapítója és elnöke. A szlovák politikai élet egyik legellentmondásosabb politikusa. |
||
== Pályája == |
== Pályája == |
||
=== A kommunista rendszer bukásáig === |
=== A kommunista rendszer bukásáig === |
||
Vladimír Mečiar a közép-szlovákiai [[Zólyom]]ban született. Általános iskolai és középiskolai tanulmányai után 1959-től [[Garamszentkereszt]]en a helyi Járási Nemzeti Bizottság gazdasági részlegén dolgozott referensi beosztásban, később ugyanitt titkárként működött. 1967-68-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (a [[KISZ]] csehszlovákiai megfelelője) helyi járási elnöke volt. 1962 és 1970 között a Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben visszahívták ifjúsági elnöki posztjáról, 1970-ben pedig a Csehszlovákia 1968-os szovjet megszállása elleni állítólagos tiltakozása miatt kizárták a pártból. 1973-ig a [[máriatölgyes]]i gépgyár munkása, közben távúton a [[pozsony]]i [[Comenius Egyetem]] Jogi Karának levelező tagozatos diákja. Az egyetemet 1974-ben végzi el. 1973-tól a [[nemsó]]i Skloobal vállalat referense, 1974-től jogásza. |
Vladimír Mečiar a közép-szlovákiai [[Zólyom]]ban született. Általános iskolai és középiskolai tanulmányai után 1959-től [[Garamszentkereszt]]en a helyi Járási Nemzeti Bizottság gazdasági részlegén dolgozott referensi beosztásban, később ugyanitt titkárként működött. 1967-68-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (a [[KISZ]] csehszlovákiai megfelelője) helyi járási elnöke volt. 1962 és 1970 között a Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben visszahívták ifjúsági elnöki posztjáról, 1970-ben pedig a Csehszlovákia 1968-os szovjet megszállása elleni állítólagos tiltakozása miatt kizárták a pártból. 1973-ig a [[máriatölgyes]]i gépgyár munkása, közben távúton a [[pozsony]]i [[Comenius Egyetem]] Jogi Karának levelező tagozatos diákja. Az egyetemet 1974-ben végzi el. 1973-tól a [[nemsó]]i Skloobal vállalat referense, 1974-től jogásza. |
||
=== A politikai népszerűség csúcsán === |
=== A politikai népszerűség csúcsán === |
||
A politikai életbe közvetlenül az 1989-es bársonyos forradalom után kapcsolódott be. A forradalom szlovákiai vezérmozgalma, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen ([[szlovák nyelv|szlovákul]] Verejnosť proti násiliu, VPN) az első nem kommunista szlovák kormány belügyminiszteri és környezetvédelmi posztjára jelölte (1990 januárjától azév júniusáig töltötte be ezt a posztot). Az addig a nagypolitikában teljesen ismeretlen Vladimír Mečiar hamarosan az ország legnépszerűbb politikusa lett, így a VPN az 1990 júniusában megnyert választások után Szlovákia miniszterelnöki posztjára jelölte és kormányalakítással bízta meg. 1991 elején konfliktusba keveredett a VPN vezetésével és áprilisban a parlament leváltotta. Ezután pártot alapított [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom]] néven, amely megnyerte az 1992-es parlamenti választásokat. A győztes választások után koalíciós kormányt alakított a [[Szlovák Nemzeti Párt]]tal, ám 1994-ben a parlament újból megvonta tőle a bizalmat, miután saját pártjából pártszakadás következtében több képviselő is az ellenzék soraiba távozott. |
A politikai életbe közvetlenül az 1989-es bársonyos forradalom után kapcsolódott be. A forradalom szlovákiai vezérmozgalma, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen ([[szlovák nyelv|szlovákul]] Verejnosť proti násiliu, VPN) az első nem kommunista szlovák kormány belügyminiszteri és környezetvédelmi posztjára jelölte (1990 januárjától azév júniusáig töltötte be ezt a posztot). Az addig a nagypolitikában teljesen ismeretlen Vladimír Mečiar hamarosan az ország legnépszerűbb politikusa lett, így a VPN az 1990 júniusában megnyert választások után Szlovákia miniszterelnöki posztjára jelölte és kormányalakítással bízta meg. 1991 elején konfliktusba keveredett a VPN vezetésével és áprilisban a parlament leváltotta. Ezután pártot alapított [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom]] néven, amely megnyerte az 1992-es parlamenti választásokat. A győztes választások után koalíciós kormányt alakított a [[Szlovák Nemzeti Párt]]tal, ám 1994-ben a parlament újból megvonta tőle a bizalmat, miután saját pártjából pártszakadás következtében több képviselő is az ellenzék soraiba távozott. |
||
| 34. sor: | 32. sor: | ||
=== Politikai vereségek – túl a zeniten === |
=== Politikai vereségek – túl a zeniten === |
||
Az 1998-as parlamenti választások Vladimír Mečiarról szóltak – Szlovákiában a demokratikus berendezkedés megmaradása volt a tét. A választásokat pártja, a [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] megnyerte, ám kormányt nem tudott alakítani. Az 1999-es, először közvetlen választásként rendezett elnökválasztáson ő indult mozgalma színeiben a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért, ám a kétfordulós választást elbukta az akkori kormánykoalíció közös jelöltjével, [[Rudolf Schuster]] [[kassa]]i főpolgármesterrel szemben.<ref>http://www.statistics.sk/prezid99/results/chart10b.jsp</ref> Népszerűsége fokozatosan csökkent, a 90-es évek elejére és közepére jellemző szintet már egyszer sem tudta elérni. Pártjában a 2002-es parlamenti választások előtt újabb politikai földrengés következett be – távozott többek között a [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] második legnépszerűbb politikusa és Mečiar addigi leghűségesebb politikai harcostársa, a későbbi köztársasági elnök [[Ivan Gašparovič]] is. |
Az 1998-as parlamenti választások Vladimír Mečiarról szóltak – Szlovákiában a demokratikus berendezkedés megmaradása volt a tét. A választásokat pártja, a [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] megnyerte, ám kormányt nem tudott alakítani. Az 1999-es, először közvetlen választásként rendezett elnökválasztáson ő indult mozgalma színeiben a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért, ám a kétfordulós választást elbukta az akkori kormánykoalíció közös jelöltjével, [[Rudolf Schuster]] [[kassa]]i főpolgármesterrel szemben.<ref>http://www.statistics.sk/prezid99/results/chart10b.jsp</ref> Népszerűsége fokozatosan csökkent, a 90-es évek elejére és közepére jellemző szintet már egyszer sem tudta elérni. Pártjában a 2002-es parlamenti választások előtt újabb politikai földrengés következett be – távozott többek között a [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] második legnépszerűbb politikusa és Mečiar addigi leghűségesebb politikai harcostársa, a későbbi köztársasági elnök [[Ivan Gašparovič]] is. |
||
A párt a 2002-es választásokat még megnyerte,<ref>http://www.statistics.sk/volby2002/webdata/engl/tab/tab4.htm</ref> ám kormányt ezúttal sem tudott alakítani. Mečiar ezután szakított addigi radikális destruktív ellenzéki hozzáállásával és közeledni kezdett a kormánykoalícióhoz, melyet pártja a 2002 – 2006 közötti kormányzati időszakban a politikailag szoros helyzetekben nem egyszer megtartott. A [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] a 2004-es közvetlen köztársasági elnökválasztáson újból őt indította, ám a második fordulóba bekerülve ekkor is alulmaradt – ezúttal a két évvel korábban a pártból általa eltávolított [[Ivan Gašparovič]]csal szemben.<ref>http://www.statistics.sk/prezident2004/prezident/prezident_obv/results/chart21.jsp</ref> Politikai elemzők szerint ez a választás volt Mečiar utolsó esélye a visszatérésre. |
A párt a 2002-es választásokat még megnyerte,<ref>http://www.statistics.sk/volby2002/webdata/engl/tab/tab4.htm</ref> ám kormányt ezúttal sem tudott alakítani. Mečiar ezután szakított addigi radikális destruktív ellenzéki hozzáállásával és közeledni kezdett a kormánykoalícióhoz, melyet pártja a 2002 – 2006 közötti kormányzati időszakban a politikailag szoros helyzetekben nem egyszer megtartott. A [[Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom|HZDS]] a 2004-es közvetlen köztársasági elnökválasztáson újból őt indította, ám a második fordulóba bekerülve ekkor is alulmaradt – ezúttal a két évvel korábban a pártból általa eltávolított [[Ivan Gašparovič]]csal szemben.<ref>http://www.statistics.sk/prezident2004/prezident/prezident_obv/results/chart21.jsp</ref> Politikai elemzők szerint ez a választás volt Mečiar utolsó esélye a visszatérésre. |
||
Pártja a 2006-os választásokon a korábbi eredményekhez képest katasztrofálisan szerepelt,<ref>http://www.statistics.sk/nrsr_2006/angl/obvod/results/tab4.jsp</ref> a parlamentbe bejutó hat politikai erő között csak az ötödik helyet foglalta el. A 150 tagú törvényhozásba 15 képviselője jutott be, ám a két korábbi választással ellentétben ezúttal ez is elég volt ahhoz, hogy kormányba kerüljön. A [[Robert Fico]] vezette [[Smer]] és a [[Ján Slota]] vezette [[Szlovák Nemzeti Párt]] mellett a harmadik, legkisebb koalíciós partner. Vladimír Mečiar az új kormányban nem vállalt és nem is vállalhatott tisztséget (ez volt a leendő miniszterelnök Fico egyik tárgyalási feltétele), jelenleg a [[Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa|Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának]] a képviselője. |
Pártja a 2006-os választásokon a korábbi eredményekhez képest katasztrofálisan szerepelt,<ref>http://www.statistics.sk/nrsr_2006/angl/obvod/results/tab4.jsp</ref> a parlamentbe bejutó hat politikai erő között csak az ötödik helyet foglalta el. A 150 tagú törvényhozásba 15 képviselője jutott be, ám a két korábbi választással ellentétben ezúttal ez is elég volt ahhoz, hogy kormányba kerüljön. A [[Robert Fico]] vezette [[Smer]] és a [[Ján Slota]] vezette [[Szlovák Nemzeti Párt]] mellett a harmadik, legkisebb koalíciós partner. Vladimír Mečiar az új kormányban nem vállalt és nem is vállalhatott tisztséget (ez volt a leendő miniszterelnök Fico egyik tárgyalási feltétele), jelenleg a [[Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa|Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának]] a képviselője. A [[2010-es szlovákiai parlamenti választás]]on pártja 4,4%-os választási eredményét követően 20 év parlamenti jelenlét után kiesett a szlovák törvényhozásból.<ref>[http://index.hu/kulfold/2010/06/13/radicova_lehet_a_miniszterelnok_ha_el_nem_aruljak/ Radicová lehet a miniszterelnök, ha el nem árulják], Index.hu, 2010. június 13.</ref> |
||
== Politikai tisztségei == |
== Politikai tisztségei == |
||
* 1990. június 27. – 1991. április 23. Szlovákia miniszterelnöke |
* 1990. június 27. – 1991. április 23. Szlovákia miniszterelnöke |
||
* 1992. június 24. – 1994. március 13. Szlovákia miniszterelnöke (második Mečiar-kormány) |
* 1992. június 24. – 1994. március 13. Szlovákia miniszterelnöke (második Mečiar-kormány) |
||
| 49. sor: | 45. sor: | ||
== Magánélete == |
== Magánélete == |
||
Nős, felesége Magda, három gyermekük van. |
Nős, felesége Magda, három gyermekük van. |
||
A lap 2010. június 13., 16:29-kori változata
| Vladimír Mečiar | |
 | |
| Szlovákia 1. és 3.. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1994. december 13. – 1998. október 29. | |
| Előd | Jozef Moravčík |
| Utód | Mikuláš Dzurinda |
| Hivatali idő 1993. január 1. – 1994. március 14. | |
| Utód | Jozef Moravčík |
| Született | 1942. július 26. (81 éves)[1][2][3][4][5] Zólyom[4] |
| Párt | ĽS-HZDS |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Comenius Egyetem Jogtudományi Kar |
| Díjak | díszdoktor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimír Mečiar témájú médiaállományokat. | |
Vladimír Mečiar (ejtsd: Vlagyimír Mecsiar) (Zólyom, 1942. július 26.) szlovák politikus, jogász. Szlovákia háromszori miniszterelnöke és a 2010-től parlamenten kívüli Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alapítója és elnöke. A szlovák politikai élet egyik legellentmondásosabb politikusa.
Pályája
A kommunista rendszer bukásáig
Vladimír Mečiar a közép-szlovákiai Zólyomban született. Általános iskolai és középiskolai tanulmányai után 1959-től Garamszentkereszten a helyi Járási Nemzeti Bizottság gazdasági részlegén dolgozott referensi beosztásban, később ugyanitt titkárként működött. 1967-68-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (a KISZ csehszlovákiai megfelelője) helyi járási elnöke volt. 1962 és 1970 között a Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben visszahívták ifjúsági elnöki posztjáról, 1970-ben pedig a Csehszlovákia 1968-os szovjet megszállása elleni állítólagos tiltakozása miatt kizárták a pártból. 1973-ig a máriatölgyesi gépgyár munkása, közben távúton a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karának levelező tagozatos diákja. Az egyetemet 1974-ben végzi el. 1973-tól a nemsói Skloobal vállalat referense, 1974-től jogásza.
A politikai népszerűség csúcsán
A politikai életbe közvetlenül az 1989-es bársonyos forradalom után kapcsolódott be. A forradalom szlovákiai vezérmozgalma, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (szlovákul Verejnosť proti násiliu, VPN) az első nem kommunista szlovák kormány belügyminiszteri és környezetvédelmi posztjára jelölte (1990 januárjától azév júniusáig töltötte be ezt a posztot). Az addig a nagypolitikában teljesen ismeretlen Vladimír Mečiar hamarosan az ország legnépszerűbb politikusa lett, így a VPN az 1990 júniusában megnyert választások után Szlovákia miniszterelnöki posztjára jelölte és kormányalakítással bízta meg. 1991 elején konfliktusba keveredett a VPN vezetésével és áprilisban a parlament leváltotta. Ezután pártot alapított Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom néven, amely megnyerte az 1992-es parlamenti választásokat. A győztes választások után koalíciós kormányt alakított a Szlovák Nemzeti Párttal, ám 1994-ben a parlament újból megvonta tőle a bizalmat, miután saját pártjából pártszakadás következtében több képviselő is az ellenzék soraiba távozott.
Az 1994-es őszi előrehozott parlamenti választásokat újból az általa irányított mozgalom nyerte meg és ismét sikerült kormányt alakítania – ezúttal a Szlovák Nemzeti Párt mellett a kormány tagja lett az egyszeri használatra létrejött Szlovákiai Munkáspárt (szlovákul Združenie robotníkov Slovenska, ZRS) is. Erre az időszakra a demokratikus jogok háttérbe szorítása volt a jellemző, az ország külföldi megítélése erősen romlott, az általa vezetett kormány vadprivatizációt hajtott végre, melynek eredményeként a kormánypártokhoz közeli emberek magánosítottak nagyvállalatokat mélyen áron alul. Több máig kivizsgálatlan, valószínűleg az állami titkosszolgálat által megrendelt és elkövetett bűncselekmény történt ebben a kormányzati időszakban. Ezek közül a legismertebbek az akkori köztársasági elnök, Michal Kováč fiának az elrablása, illetve bűncselekmény körülményeiről valló volt titkosszolgálati tiszt merényletgyanús autóbalesete. Többek között ezek a tények is okozták 1998-as politikai vereségét.
Politikai vereségek – túl a zeniten
Az 1998-as parlamenti választások Vladimír Mečiarról szóltak – Szlovákiában a demokratikus berendezkedés megmaradása volt a tét. A választásokat pártja, a HZDS megnyerte, ám kormányt nem tudott alakítani. Az 1999-es, először közvetlen választásként rendezett elnökválasztáson ő indult mozgalma színeiben a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért, ám a kétfordulós választást elbukta az akkori kormánykoalíció közös jelöltjével, Rudolf Schuster kassai főpolgármesterrel szemben.[6] Népszerűsége fokozatosan csökkent, a 90-es évek elejére és közepére jellemző szintet már egyszer sem tudta elérni. Pártjában a 2002-es parlamenti választások előtt újabb politikai földrengés következett be – távozott többek között a HZDS második legnépszerűbb politikusa és Mečiar addigi leghűségesebb politikai harcostársa, a későbbi köztársasági elnök Ivan Gašparovič is.
A párt a 2002-es választásokat még megnyerte,[7] ám kormányt ezúttal sem tudott alakítani. Mečiar ezután szakított addigi radikális destruktív ellenzéki hozzáállásával és közeledni kezdett a kormánykoalícióhoz, melyet pártja a 2002 – 2006 közötti kormányzati időszakban a politikailag szoros helyzetekben nem egyszer megtartott. A HZDS a 2004-es közvetlen köztársasági elnökválasztáson újból őt indította, ám a második fordulóba bekerülve ekkor is alulmaradt – ezúttal a két évvel korábban a pártból általa eltávolított Ivan Gašparovičcsal szemben.[8] Politikai elemzők szerint ez a választás volt Mečiar utolsó esélye a visszatérésre.
Pártja a 2006-os választásokon a korábbi eredményekhez képest katasztrofálisan szerepelt,[9] a parlamentbe bejutó hat politikai erő között csak az ötödik helyet foglalta el. A 150 tagú törvényhozásba 15 képviselője jutott be, ám a két korábbi választással ellentétben ezúttal ez is elég volt ahhoz, hogy kormányba kerüljön. A Robert Fico vezette Smer és a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt mellett a harmadik, legkisebb koalíciós partner. Vladimír Mečiar az új kormányban nem vállalt és nem is vállalhatott tisztséget (ez volt a leendő miniszterelnök Fico egyik tárgyalási feltétele), jelenleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a képviselője. A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson pártja 4,4%-os választási eredményét követően 20 év parlamenti jelenlét után kiesett a szlovák törvényhozásból.[10]
Politikai tisztségei
- 1990. június 27. – 1991. április 23. Szlovákia miniszterelnöke
- 1992. június 24. – 1994. március 13. Szlovákia miniszterelnöke (második Mečiar-kormány)
- 1994. december 13. – 1998. október 29. Szlovákia miniszterelnöke (harmadik Mečiar-kormány)
- 1998. október 30-tól máig parlamenti képviselő
Magánélete
Nős, felesége Magda, három gyermekük van.
Külső hivatkozások
- Vladimír Mečiar életrajza az osobnosti.sk portálon (szlovákul)
- Vladimír Mečiar életrajza a leaders.sk portálon (angolul)
- Vladimír Mečiar a szlovák kormány honlapján (szlovákul)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.statistics.sk/prezid99/results/chart10b.jsp
- ↑ http://www.statistics.sk/volby2002/webdata/engl/tab/tab4.htm
- ↑ http://www.statistics.sk/prezident2004/prezident/prezident_obv/results/chart21.jsp
- ↑ http://www.statistics.sk/nrsr_2006/angl/obvod/results/tab4.jsp
- ↑ Radicová lehet a miniszterelnök, ha el nem árulják, Index.hu, 2010. június 13.