„Jean de Joinville” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
Alecs.bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: arz:چان دى چوانڤيل
29. sor: 29. sor:
[[en:Jean de Joinville]]
[[en:Jean de Joinville]]
[[ar:جان دي جوانفيل]]
[[ar:جان دي جوانفيل]]
[[arz:جان دى جوانفيل]]
[[arz:چان دى چوانڤيل]]
[[cs:Jean de Joinville]]
[[cs:Jean de Joinville]]
[[de:Jean de Joinville]]
[[de:Jean de Joinville]]

A lap 2010. április 3., 20:50-kori változata

Jean de Joinville (Merry-Joseph-Blondel festménye)

Jean de Joinville (12241317. december 24.) champagne-i nemesember, örökös sénéchal, keresztes lovag, IX. (Szent) Lajos francia király harcostársa, barátja és életírója volt.

Előkelő nemesi családból született, atyja Simon de Joinville, édesanyja pedig Béatrice d'Auxonne volt. 1233-ban örökölte Joinville-t. IV. Thibaut gróf udvarában kapott lovagi nevelést, de valamelyest latinul is megtanult, illetve az olvasás és írás művészetét is elsajátította. Urával 1241-ben csatlakoztak a királyi udvarhoz, és 1244-ben az uralkodóval tartottak annak egyiptomi keresztes hadjáratára. Joinville a hadjáraton lett Lajos bizalmasa és tanácsadója.

1250-ben, amikor a sereg nagy része és maga a király is fogságba esett Manszúra sikertelen ostromát követően, a szintén fogoly Joinville-nek nagy szerepe volt a tárgyalásokban és a váltságdíj összegyűjtésében. Ezt követően valószínűleg ő győzte meg urát, hogy az azonnali hazatérés helyett a szentföldi keresztes államok helyzetét rendezze. Az 1250-1254 közti időszakban Joinville a király legfontosabb tanácsosa volt, és IX. Lajos a későbbiekben is nagy becsben tartotta barátját, aki apjától a sénéchali tisztséget is megörökölte.

Joinville az 1270-ben indult VIII. keresztes hadjáraton nem volt hajlandó részt venni, mert meg volt győződve az expedíció haszontalanságáról. Előrelátónak bizonyult, ugyanis a hadjárat nemhogy eredményt nem ért el, de katasztrofálisan végződött: a had nagy része és maga Lajos is odaveszett a vérhasjárványban.

1271-től kezdve a pápaság vizsgálatot indított IX. Lajos kanonizációja ügyében, melyben nagy hasznát vették Joinville, a hű barát és megbízható szemtanú tanúságtételét (1282). A sénéchal az elhunyt király özvegye, Provence-i Margit udvarának rendszeres látogatója volt, és az ő ösztönzésére kezdte megírni 1309-ben befejezett krónikáját, a Szent Lajos életét (Vie de Saint Louis), ami a korszak rendkívül fontos forrása.

Joinville matuzsálemi kort ért meg, 93 évesen halt meg. A joinville-i kastély ma már lerombolt, Szent Lőrincről elnevezett templomának Szent József védelmébe ajánlott kápolnájába temették.

Joinville kétszer nősült, Alix de Reynel és Alix de Grandpré voltak a választottjai. Három gyermekéről tudunk: