„Méliusz József” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. február 1., 20:52-kori változata

Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító.

Életpályája

Iskoláit Temesváron, Kolozsváron, Budapesten, Svájcban, majd Németországban végezte. Első írásai 1930-ban jelentek meg, a Korunk című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a Brassói Lapoknak, a II. világháborút követően tagja az Utunk című kolozsvári hetilap megalapítóinak. A romániai Magyar Írószövetség főtitkára 1945 és 1948 között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.

Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a jilavai börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.

1968-ban a romániai írószövetség alelnöke lett.

Kommunistaellenes nézeteit versekbe öntve jelentette meg, egy kitalált ír költő, Horace Cockery (H.C.) írásaiként.

Emlékezete

Sírja a bukaresti Bellu temetőben található.

Kötetei

Jitgadal elégia
Zsilava nem volt kávéház
Cédulák
Szénásszekér elégia
Horace Cockery darabokra tört elégiájából

Külső hivatkozások

A pontkiadó honlapja

Forrásfolyóirat

Életrajza

Cseke Gábor: Erdélyi és csángó költészet

Banaterra

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 ==Életpályája==
-Iskoláit [[Temesvár|Temesváron]],  [[Kolozsvár|Kolozsváron]], [[Budapest|Budapesten]], [[Svájc|Svájcban]], majd [[Németország|Németországban]] végezte. Első írásai [[1930]]-ban jelentek meg, a ''[[Korunk]]'' című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a ''Brassói Lapoknak'', a II. világháborút követően tagja az ''Utunk'' című [[Kolozsvár|kolozsvári]] hetilap megalapítóinak. A  romániai Magyar Írószövetség főtitkára [[1945]] és [[1948]] között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.
+Iskoláit [[Temesvár]]on,  [[Kolozsvár]]on, [[Budapest]]en, [[Svájc]]ban, majd [[Németország]]ban végezte. Első írásai [[1930]]-ban jelentek meg, a ''[[Korunk]]'' című havilapban, melynek később a szerkesztője is lett. Szerkesztője volt a ''Brassói Lapoknak'', a II. világháborút követően tagja az ''Utunk'' című [[kolozsvár]]i hetilap megalapítóinak. A  romániai Magyar Írószövetség főtitkára [[1945]] és [[1948]] között, majd a kolozsvári magyar színház főrendezője, később igazgatója lett.
-Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a [[Jilava|jilavai]] börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.
+Koholt vádak alapján letartóztatták, többek között a [[jilava]]i börtönben raboskodott, majd az ötvenes évek végén rehabilitáljtk.
 [[1968]]-ban a romániai írószövetség alelnöke lett.