Suomenlinna erődítménye

Suomenlinna erődítménye
Világörökség
Adatok
Ország	Finnország
Világörökség-azonosító	583
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	IV
Felvétel éve	1991
Elhelyezkedése
Suomenlinna erődítménye Pozíció Finnország térképén
é. sz. 60° 08′ 30″, k. h. 24° 59′ 08″60.141666666667, 24.985666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna erődítménye témájú médiaállományokat.

Suomenlinna (svédül: „Sveaborg”, finnül jelentése: „finn vár”) nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, mely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. Kulturális értéke történelmi emlékként és látnivalóként egyaránt kiemelkedő, Helsinki identitásához erősen hozzátartozik. Suomenlinnát 1918-ig csak a svéd név finnesített formájában, Sveaborg Viaporiként ismerték. Jelenleg falusias hangulatú városrész, kb. 850 lakossal.

1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára. Jelentős hadiépítészeti örökség. A tengeri erődítmény építése a Helsinki előtt elhelyezkedő szigetekre az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A svéd uralom végén az erődítményt Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították.

A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény.

Suomenlinnán a legismertebb Haditengerészeti iskolán kívül számos, a Finn Hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy míg élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó szinte minden utcasarkon található.

Földrajzi elhelyezkedés

Susisaari sziget építészete

A városrész nyolc szigeten terül el. Ezek közül Kustaanmiekka, Pikku Mustasaari, Iso Mustasaari, Länsi-Mustasaari és Susisaari híddal vagy földnyúlvánnyal egymáshoz kapcsolódik. A fennmaradó három sziget: Särkkä, Lonna és Pormestarinluodot csak vízi úton közelíthető meg.

Utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll: például C 83 a C-szigeten, vagyis Iso-Mustasaarin a 83-as házat jelöli. (Térkép: [1])

Suomenlinna alapterülete 80 hektár föld és ugyanennyi vízfelület.

Látnivalók

Suomenlinnai templom

Nyáridőben nagyon népszerű kirándulóhely mind a Helsinkibe látogató turisták, mind pedig Helsinki lakosai között. Számos fürdésre és úszásra alkalmas partszakasz, nagy napozásra alkalmas füves terület, valamint sok kultúrtörténeti érdekesség várja az idelátogatókat.

A Kuninkaanportti Királykapu Suomenlinna déli részén található. Kustaanmiekka előtt elhelyezkedő kapu az erődítmény főbejárata, egyben általánosan használt jelképe is Suomenlinnának.

Suomenlinna templom tornya egyben világítótorony. Négy rövid villanás a jelzése, mely a Morse-abc H betűjének felel meg, mint Helsinki.

Vesikko (múzeumtengeralattjáró) Susisaari délkeleti csúcsánál található. Vesikko 1933-ban készült és a finn haditengerészetet szolgálta a Téli- és a Folytatólagos háború idején.

Alagutak, melyek leginkább Kustaanmiekka és Susisaari látogatóit érdeklik. Egy részük – mint például a Suomenlinna és Vallisaari közötti –, omlásveszély miatt le van zárva, más részük jelenleg is járható.

Közlekedés

Suomenlinna II -komp

Helsinki piacterétől a fővárosi közlekedési vállalat menetrendszerű járatai közlekednek, valamint nyáron magánhajók is szállítanak utasokat. A közlekedő hajók közül a legnevesebb az 1950-es években épített M/S Suomenlinna-Sveaborg.

Suomenlinnát a szárazfölddel egy keskeny szervizalagút is összeköti, mely a mentőjárműveknek van fenntartva és csak vészhelyzet esetén vehető igénybe.

Történelmi múlt

Augustin Ehrensvärd Sveaborg-ot ábrázoló rajza

• 1748 Viapori építési munkálatai elkezdődnek Augustin Ehrensvärd idejében.
• 1808 Viapori szinte ellenállás nélkül megadja magát az orosz hadseregnek.
• 1809 Finnország Oroszország része lesz a haminai béke szerint.
• 1855 Krími háború: az angol és a francia flotta lövedékeivel nagy kárt okoz Viaporiban.
• 1906 Viapori felkelés, ahol az orosz katonák egy része fellázadt a tisztikar ellen.
• 1917 Finnország önálló lett.
• 1918 A Suomenlinna nevet használatba veszik. Ide kerül a vörösök hadifogolytábora a belharcokat követően.
• 1973 Polgári kormányzatot kap.
• 1991 Az UNESCO felveszi Suomenlinnát a világörökség listára.
• 1998 Suomenlinna 250 éves.
• 1999 Megkapja az Europa Nostra-díjat a szakszerű és magas színvonalon kivitelezett restaurálási munkáért.

Külső hivatkozások

• Suomenlinna
• Suomenlinna erődítménye az UNESCO Világörökség honlapján (angolul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna témájú médiaállományokat.