„Simai Mihály (közgazdász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Profsimai (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a apró
1. sor: 1. sor:
'''Simai Mihály''' ([[Budapest]], [[1930]]. [[április 4.]]) [[Széchenyi-díj]]as magyar közgazdász, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A világgazdaságtan neves kutatója. 1988 és 1991 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatója.
'''Simai Mihály''' ([[Budapest]], [[1930]]. [[április 4.]]) [[Széchenyi-díj]]as magyar közgazdász, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A világgazdaságtan neves kutatója. 1988 és 1991 között az [[MTA Világgazdasági Kutatóintézet]] igazgatója. 1992 és 1995 között az ENSZ Egyetem Világgazdaság-fejlesztési Intézet főigazgatója.


== Tanulmányai ==
== Életpályája ==


1948-ban érettségizett a [[Szeghalom|szeghalmi]] Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a Közgazdaságtudományi Egyetem]] kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a [[genf]]i Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a [[párizs]]i Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.
1948-ban érettségizett a [[Szeghalom|szeghalmi]] Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgazdaságtudományi Egyetem]] kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a [[genf]]i Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a [[párizs]]i Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.


Diplomájának megszerzése után az egyetem nemzetközi gazdaság és politikai kérdések tanszékén kapott tanársegédi állást. 1957-től adjunktusként, 1961-től pedig docensként dolgozott. 1971-ben kapta meg [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanár]]i kinevezését. Állását a tanszék világgazdasági tanszékké történő átnevezése után is megtartotta. A tanszéknek több éven keresztül vezetője is volt. 2000-ben [[professor emeritus]]i címet kapott. Emellett a [[győr]]i [[Széchenyi István Egyetem]]en is tanít. Oktatói munkája mellett az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének megszervezésében és megalapításában is részt vett. 1974-től az intézet helyettes igazgatója, 1988 és 1991 között igazgatója volt. 1991-ben kutatóprofesszori megbízást kapott.
== Tudományos pályafutása ==


1962-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságba is bekerült. Egy időben az ENSZ Informatikai Bizottságában is dolgozott. 1976-ban megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1985-ben rendes tagjává. Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: ''Transnational'' (Genf), ''Review of International Studies'' (Cambridge), ''Journal of Development Studies'' (Hága), ''Environmental Economics'' (Amszterdam), ''Journal of Development Planning'' (Delhi) és ''Global Governance'' (New York).
Diplomájának megszerzése után az egyetem nemzetközi gazdaság és politikai kérdések tanszékén kapott tanársegédi állást. 1957-től adjunktusként, 1961-től pedig docensként dolgozott. 1971-ben kapta meg [[egyetemi tanár]]i kinevezését. Állását a tanszék világgazdasági tanszékké történő átnevezése után is megtartotta. A tanszéknek több éven keresztül vezetője is volt. 2000-ben [[professor emeritus]]i címet kapott. Emellett a [[győr]]i [[Széchenyi István Egyetem]]en is tanít. Oktatói munkája mellett az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének megszervezésében és megalapításában is részt vett. 1974-től az intézet helyettes igazgatója, 1988 és 1991 között igazgatója volt. 1991-ben kutatóprofesszori megbízást kapott.


Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül a kapitalista országok és a harmadik világ kérdéskörei, a világgazdaság [[21. század]]i kérdései, valamint a globális transzformációk.
1962-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságba is bekerült. Egy időben az ENSZ Informatikai Bizottságában is dolgozott. 1976-ban megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1985-ben rendes tagjává.


=== Közéleti pályafutása ===
Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: ''Transnational'' (Genf), ''Review of International Studies'' (Cambridge), ''Journal of Development Studies'' (Hága), ''Environmental Economics'' (Amszterdam), ''Journal of Development Planning'' (Delhi) és ''Global Governance'' (New York).

Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül a kapitalista országok és a harmadik világ kérdéskörei és a világgazdaság [[21. század]]i kérdései, valamint a globális transzformációk.

== Közéleti pályafutása ==


Simai az [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] (ENSZ) több intézményében is aktívan részt vett. 1959 és 1960 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, 1964 és 1968 között a Tervezési, Prognosztikai és Gazdaságpolitikai Központja munkatársa volt. Emellett több arab és afrikai országban dolgozott tanácsadóként. 1992 és 1996 között az ENSZ Egyetem [[Helsinki]]ben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója.
Simai az [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] (ENSZ) több intézményében is aktívan részt vett. 1959 és 1960 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, 1964 és 1968 között a Tervezési, Prognosztikai és Gazdaságpolitikai Központja munkatársa volt. Emellett több arab és afrikai országban dolgozott tanácsadóként. 1992 és 1996 között az ENSZ Egyetem [[Helsinki]]ben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója.
54. sor: 50. sor:
== Források ==
== Források ==


*{{MTA1825-2002|3|1133}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 978. old., {{ISSN|1787-288X}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 978. old., {{ISSN|1787-288X}}
*[http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=677 Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján]
*[http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=677 Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján]

A lap 2009. november 23., 17:57-kori változata

Simai Mihály (Budapest, 1930. április 4.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A világgazdaságtan neves kutatója. 1988 és 1991 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. 1992 és 1995 között az ENSZ Egyetem Világgazdaság-fejlesztési Intézet főigazgatója.

Életpályája

1948-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a Közgazdaságtudományi Egyetem kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a genfi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a párizsi Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.

Diplomájának megszerzése után az egyetem nemzetközi gazdaság és politikai kérdések tanszékén kapott tanársegédi állást. 1957-től adjunktusként, 1961-től pedig docensként dolgozott. 1971-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Állását a tanszék világgazdasági tanszékké történő átnevezése után is megtartotta. A tanszéknek több éven keresztül vezetője is volt. 2000-ben professor emeritusi címet kapott. Emellett a győri Széchenyi István Egyetemen is tanít. Oktatói munkája mellett az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének megszervezésében és megalapításában is részt vett. 1974-től az intézet helyettes igazgatója, 1988 és 1991 között igazgatója volt. 1991-ben kutatóprofesszori megbízást kapott.

1962-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságba is bekerült. Egy időben az ENSZ Informatikai Bizottságában is dolgozott. 1976-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává. Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: Transnational (Genf), Review of International Studies (Cambridge), Journal of Development Studies (Hága), Environmental Economics (Amszterdam), Journal of Development Planning (Delhi) és Global Governance (New York).

Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül a kapitalista országok és a harmadik világ kérdéskörei, a világgazdaság 21. századi kérdései, valamint a globális transzformációk.

Közéleti pályafutása

Simai az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) több intézményében is aktívan részt vett. 1959 és 1960 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, 1964 és 1968 között a Tervezési, Prognosztikai és Gazdaságpolitikai Központja munkatársa volt. Emellett több arab és afrikai országban dolgozott tanácsadóként. 1992 és 1996 között az ENSZ Egyetem Helsinkiben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója.

Tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként (1990–1992), illetve az UNICEF Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A Magyar ENSZ-Társaság és az UNICEF magyar bizottságának elnökévé választották (utóbbit 2004-ig vezette).

Családja

1954-ben nősült, felesége Bence Vera. Házasságukból egy leánygyermekük született (Anna).

Díjai, elismerései

  • Közgazdász-díj (1975)
  • Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990)
  • Meritorious Service Award (1995, ENSZ)
  • Széchenyi-díj (2007)

Főbb publikációi

  • Tőkekivitel a jelenkori kapitalizmusban (1962)
  • A kapitalizmus világgazdasági rendszere (1965)
  • Kilátás a 26. emeletről (1969)
  • A harmadik évezred felé (1971)
  • Az Egyesült Államok a 200. évforduló előtt (1974)
  • Kölcsönös függőség és konfliktusok a világgazdaságban (1978)
  • A fejlődő országok és a gazdasági dekolonizáció (1981)
  • International Technology Transfer and Economic Development in the Late 20th Century (1984)
  • Hatalom, technika, világgazdaság (1985, angolul 1990)
  • The Future of Global Governance: Managing Risk and Change in the International System (1994)
  • The Future of Work: The Politics and Economics of Global Employment (1995)
  • Nemzetközi üzletpolitika (1996)
  • The Democratic Process and the Market (1999)
  • Új trendek és stratégiák a világgazdaságban (2000)
  • Zöldebb lesz-e a világ? (2001)
  • Az Egyesült Államok a XXI. század nemzetközi rendszerében (2006)
  • A világgazdaság a XXI. század forgatagában: új trendek és stratégiák (2007)

Források