„Vörös márga” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
a „Kőzetek” kategória eltávolítva; „Üledékes kőzetek” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
A márga sekély, növénydús tavakban gyakori. Sós medencékben, evaporitokkal együtt is képződik. Ebben az esetben [[gipsz]]- és kősórétegek is lehetnek benne. |
A márga sekély, növénydús tavakban gyakori. Sós medencékben, evaporitokkal együtt is képződik. Ebben az esetben [[gipsz]]- és kősórétegek is lehetnek benne. |
||
⚫ | |||
⚫ |
A lap 2009. november 23., 16:03-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Vörös márga egy kőzet, mely az agyag és a mészkő közötti üledék, és átmeneti tagokat, mint a meszes agyag vagy az agyagos mészkő is magába foglal.
A karbonátos rész 40 és 60% között változik, törmelékes kvarc-, agyag- és iszaprészecskékkel. A vörös színt a vas-oxid jelenléte okozza.
Szerkezet
Miután a márga nagyon finom szemcsés kőzet, részleteiben csak mikroszkópban vizsgálható. A szemcsék jól fejlettek, kalcit köti őket össze.
- Csoport: Üledékes;
- Eredet: Tengeri, édesvízi;
- Szemcseméret: Finom;
- Osztályozás: Törmelékes;
- Fosszília: Gerinctelenek gerincesek, növények;
- Szemcsealak: Szögletes
Eredete
A márga sekély, növénydús tavakban gyakori. Sós medencékben, evaporitokkal együtt is képződik. Ebben az esetben gipsz- és kősórétegek is lehetnek benne.