„Pénzügyminisztérium” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Ministry of Finance P4200571.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete]]
[[Kép:Ministry of Finance P4200571.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete]]


A '''Pénzügyminisztérium''' a [[A Magyar Köztársaság Kormánya|magyar kormánynak]] az [[állam]] [[pénzügy]]einek intézésével megbízott szerve. Fő feladata előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat, összehangolni a pénzügypolitikát a [[monetáris politika|monetáris politikával]], gondoskodni a kormányzati intézkedések összhangjáról és a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról.
A '''Pénzügyminisztérium''' (PM) a [[A Magyar Köztársaság Kormánya|magyar kormánynak]] az [[állam]] [[pénzügy]]einek intézésével megbízott szerve. Fő feladata előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat, összehangolni a pénzügypolitikát a [[monetáris politika|monetáris politikával]], gondoskodni a kormányzati intézkedések összhangjáról és a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról.


==Feladatai==
==Feladatai==
34. sor: 34. sor:


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
[http://www.pm.gov.hu/ A PM honlapja]
* [http://www.pm.gov.hu/ A PM honlapja]


[[Kategória:Magyarország közigazgatása]]
[[Kategória:Magyarország közigazgatása]]

A lap 2009. október 27., 15:15-kori változata

A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete

A Pénzügyminisztérium (PM) a magyar kormánynak az állam pénzügyeinek intézésével megbízott szerve. Fő feladata előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat, összehangolni a pénzügypolitikát a monetáris politikával, gondoskodni a kormányzati intézkedések összhangjáról és a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról.

Feladatai

  • előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat
  • összehangolni a pénzügypolitikát a monetáris politikával
  • a kormányzati intézkedések összhangjának megvalósítása
  • a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározása
  • előrejelzéseket készít a makrofolyamatok alakulásáról
  • közreműködik a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában
  • az államot illető befizetésekre - adók, illetékek, vámok - vonatkozó javaslatok, az adózás, vámeljárás rendjére vonatkozó jogszabályok tervezetének kidolgozása. Ebben a körben külön felhatalmazás alapján szabályozási feladatokat is ellát.
  • a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási rendszer fejlesztésére, szabályozására vonatkozó javaslatok kidolgozása
  • a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó szabályok kidolgozása
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak működésének vonatkozó szabályok kidolgozása
  • az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabályok kidolgozása
  • a társadalombiztosítás költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos kormányzati feladatok [1]

Története

A Pénzügyminisztérium új épülete a budai várban 1906-ban

Magyarországon a pénzügyek kormányzati irányítását először az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején szervezték meg, amikor is egy rövid időre az ország visszaszerezte függetlenségét a török hódítást követően. A Pénzügyminisztérium 1848. május 1-jén kezdte meg működését Kossuth Lajos vezetésével. A szabadságharc leverését követően a pénzügyek irányítása ismét a bécsi udvar kezébe került, Magyarországon csak országos pénzügyi igazgatóságok működtek tovább. Az 1867-es kiegyezést követően új közjogi helyzet alakult ki az Ausztria és Magyarország között létrejött államszövetség miatt. Ismét megalakult a független magyar pénzügyminisztérium, amely a közös ügyeket nem érintő pénzügyi kérdésekben teljesen önálló volt. Az első pénzügyminiszter, Lónyay Menyhért szervezte meg a minisztérium munkáját, a hivatalos nyelv a magyar lett.

A Pénzügyminisztérium az I. világháborút követően teljesen önállóvá vált a lényegesen kisebb területre szorult Magyarországon. A II. világháborút követően pedig a két alkalommal bekövetkezett rendszerváltás alapvetően módosította feladatait. A Pénzügyminisztérium 1947-ben költözött a József nádor térre, az Alpár Ignác tervezte Magyar Általános Hitelbank korábbi épületébe. Az államosításokat követően a minisztériumban a korábbi ügyosztályok helyett a tervgazdálkodás követelményeinek megfelelő főosztályokat hoztak létre. Az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmus bevezetése során teremtették meg a jelenlegihez hasonló szervezeti kereteket. Ekkor a pénzügypolitika került előtérbe, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak összehangolása pénzügy-politikai feladattá vált. Az állami költségvetés kidolgozása mellett a minisztérium tennivalói közé került a pénzügyi szabályozó rendszer, valamint hitelpolitikai irányelvek kidolgozása is. A minisztérium életében meghatározó időszakot jelentett az adóreform, amelyre a rendszerváltás előtt, 1988-ban került sor.

A rendszerváltás során teljesen megszűnt a központi irányítás, az Országos Tervhivatal beolvadt a Pénzügyminisztériumba, amely így a gazdaságpolitika centrumává vált.[2]

Magyar pénzügyminiszterek

Magyarország első pénzügyminisztere Kossuth Lajos volt, az 1848-as Batthyány-kormányban. A leghosszabb időtartamot Lukács László (1895.I.15.-1905.VI.18. és 1910.I.17.-1912.IV.22.) töltött be pénzügyminiszterként (4633 nap), a legrövidebbet Peidl Gyula miniszterelnökként (1919.VIII.2.-1919.VIII.6.), mindössze 4 napot. [3]

Források

Külső hivatkozások