„Esztergályhorváti” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vzturgar helyre
21. sor: 21. sor:
==Története==
==Története==


A település területe a [[9. század]]ban a [[Zalavár]] környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek.
A település területe a [[9. század]]ban a [[Zalavár]] környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti '''Nagyhorváti''' és '''Esztergály''' [[1966]]-os egyesítéséből jött létre.


A mai település Esztergályhorváti '''Nagyhorváti''' és '''Esztergály''' [[1966]]-os egyesítéséből jött létre. Esztergály első említése [[1273]]-ból való. Horváti említése is a [[13. század]]ból származik. A törökök [[1531]]-től pusztítottak a területen. [[1568]]-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
Esztergály első említése egy [[1019]]-es [[Szent István|szent istván]]i oklevélen történik, ''Vzturgar'' néven.<ref>Más források szerint [[1273]]-ban említik először.</ref> Horváti említése is a [[13. század]]ból származik. A törökök [[1531]]-től pusztítottak a területen. [[1568]]-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.


[[1750]]-ben [[Mária Terézia]] németekkel telepítette újra Esztergályt, a [[zalavár]]i apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
[[1750]]-ben [[Mária Terézia]] németekkel telepítette újra Esztergályt, a [[zalavár]]i apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
36. sor: 36. sor:


* Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)
* Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{források}}
{{források}}

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2009. október 26., 22:39-kori változata

Esztergályhorváti
Esztergályhorváti címere
Esztergályhorváti címere
Esztergályhorváti zászlaja
Esztergályhorváti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
KistérségKeszthelyi
Jogállásközség
Irányítószám8742
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség414 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″
Esztergályhorváti (Zala vármegye)
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti
Pozíció Zala vármegye térképén
Esztergályhorváti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.

Fekvése

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsadióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[2] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Nevezetességei

  • Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. Más források szerint 1273-ban említik először.

Külső hivatkozások

Sablon:Zala megye helységei