„Ichthyoszauruszok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor: | 24. sor: | ||
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonabn rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példényok, tehát az ''Ichtyosaurusok'' elevenszülők voltak, tojást nem raktak. |
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonabn rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példényok, tehát az ''Ichtyosaurusok'' elevenszülők voltak, tojást nem raktak. |
||
[[Kategória:Ichthyoszauruszok]] |
[[Kategória:Ichthyoszauruszok| ]] |
||
[[Kategória:Jura]] |
[[Kategória:Jura]] |
A lap 2009. október 20., 16:20-kori változata
Halgyíkok | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Halgyík-csontvázrendszer
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Halgyíkok témájú kategóriát. |
A halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) és a Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend. Újabb kutatások külön alosztálynak tekintik, mitöbb összevonva más hüllőcsoportokkal parafiletikusság jelentkezik, így nem kizárt külön, osztályi rangra való emelése sem, hisz a parafiletikusság csak így oldható fel. A halgyíkok (ichtyo = hal; saurus = gyík) a földtörténeti középkor triász (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a teknősök (Anapsida) leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.
Megjelenésük
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életkörülményekhez, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt tengeri hüllők, így a Plesiosauriák vagy a Mosasauriák. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek remekül megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példényt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékezetetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem föltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalt a szívben (ez még a Plesiosauriáknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a lenyomatokon is a koponyánban hatalmas szemüreg van. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.
Életmódjuk
Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb elllenségeik a hatalmas testű Mosasauriák voltak.
Szaporodásuk
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonabn rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példényok, tehát az Ichtyosaurusok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.