„Felsőjattó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
Tornóc központjától 2 |
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik. |
||
==Története== |
==Története== |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{források}} |
|||
<references/> |
|||
[[Kategória:Szlovákia települései]] |
[[Kategória:Szlovákia települései]] |
A lap 2009. május 26., 15:06-kori változata
Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Fekvése
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700 – 450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel . A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.
A mai települést 1245-ben említik a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként. 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [1]
Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
- A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.