„Rátka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A [[15. század]]ban említik először a települést, ''Rathka'' néven. A [[Török hódoltság|törökök]], az [[erdély]]i hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak [[1750]]-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg. |
A [[15. század]]ban említik először a települést, ''Rathka'' néven. A [[Török hódoltság|törökök]], az [[erdély]]i hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak [[1750]]-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait. |
||
A második világháborút követte hazánk "felszabadítása", s csak ezután kezdődtek a kínzások: |
|||
1945: a faluban mindenkit (férfi és nő egyaránt) behívnak azt mondván hogy menni kell Debrecenbe segíteni az újjáépítésben. A falu iskolájában gyűjtötték össze őket, az épületet már katonák vették körül. Aki vitte gyermekét azt hazaengedték, de aki nem az hiába mondta hogy őt is várja otthon egy kisded, nem engedték. Néhánynak sikerült megszöknie, de a többinek sejtelme sem volt mi fog itt történni. Majd házról házra indultak a katonák. Még szerencse hogy idő szükében voltak, így nem volt idejük mindent átvizsgálni. Sokak a szénakazal nyújtott búvóhelyet. Az iskolából felküldték az embereket marhavagonokra, és indították őket a "Lager"-ek felé. Majd a nagy Oroszország pusztáin át elérkeztek a munkatáborokba. Itt majdnem úgy bántak velük mint a németek a zsidókkal. Éhaztek, sokan nem bírták a szénbányákat. Gyakran térdencsúszva kellett 1mx1m-nél kisebb alagútacskákban dolgozniuk. A szeretteik holtestjeit az épület (amiben alhattak) előtti placon kellett eltemetniük. Az őrök folyamatosan szemmeltartották őket. nem sokan tértek haza, de akik hazatértek azok elmondhatják mgukról hogy ők erősek! |
|||
Mind ezt csak azért mert svábok és az oroszok őket okolták azért hogy nem sikerült még tovább nyomulniuk Európában |
|||
A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait. |
|||
==Nevezetességek== |
==Nevezetességek== |
||
A lap 2009. április 3., 10:52-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Rátka | |||
 | |||
| Szent Anna-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Héring Istvánné | ||
| Irányítószám | 3908 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 905 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 90,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″ | |||
 Rátka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Rátka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rátka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Rátka (németül Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken.
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt, Tállya szomszédságában (3 km) fekvő település. Miskolc 42 km, Szerencs 8,5 km, Mád 5 km, Abaújszántó 10 km, Tarcal 12 km, Tokaj 19 km távolságra található.
Története
A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
Külső hivatkozások
- Rátka a Vendégváró oldalán
- Rátka hivatalos honlapja
- Európai borutak portál
- Rátka a szeporszag.hu-n
- Rátka.lap.hu - linkgyűjtemény
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)