„Vancouver” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Demográfiája: kieg. |
a →Demográfiája: elutesek |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]] várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a [[West End (Vancouver)|West End]] városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester [[Sam Sullivan]] EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.<ref>{{cite web| title=Vancouver EcoDensity Initiative|url=http://www.mayorsamsullivan.ca/ecodensity/| publisher = Sam Sullivan|accessdate=2006-08-11}}</ref> |
Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]] várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a [[West End (Vancouver)|West End]] városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester [[Sam Sullivan]] EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.<ref>{{cite web| title=Vancouver EcoDensity Initiative|url=http://www.mayorsamsullivan.ca/ecodensity/| publisher = Sam Sullivan|accessdate=2006-08-11}}</ref> |
||
Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.<ref>{{cite paper| author = Thomas R. Berger| title = A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission| publisher = City of Vancouver| date = 8 June 2004| url = http://www.city.vancouver.bc.ca/erc/pdf/verc_report.pdf| format = [[PDF]]| accessdate =}}</ref> Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,<ref>[http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo27x.htm Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census)], Statistics Canada (2001).</ref> a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.<ref> A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a [[kínai kanadaiak]] alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. {{cite web|title=Visible minorities (2001 census)|url=http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo53e.htm|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-19}}</ref><ref name="GVB"/> Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű |
Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.<ref>{{cite paper| author = Thomas R. Berger| title = A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission| publisher = City of Vancouver| date = 8 June 2004| url = http://www.city.vancouver.bc.ca/erc/pdf/verc_report.pdf| format = [[PDF]]| accessdate =}}</ref> Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,<ref>[http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo27x.htm Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census)], Statistics Canada (2001).</ref> a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.<ref> A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a [[kínai kanadaiak]] alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. {{cite web|title=Visible minorities (2001 census)|url=http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo53e.htm|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-19}}</ref><ref name="GVB"/> Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon. |
||
A kínaiak beáramlása az [[1980-as évek]]től gyorsult fel: sokan érkeztek [[Hong Kong]]ból, mielőtt az [[Egyesült Királyság]] átadta [[Kína|Kínának]] és magából Kínából, előzőleg pedig [[Taiwan]]ból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja [[Toronto]] |
A kínaiak beáramlása az [[1980-as évek]]től gyorsult fel: sokan érkeztek [[Hong Kong]]ból, mielőtt az [[Egyesült Királyság]] átadta [[Kína|Kínának]] és magából Kínából, előzőleg pedig [[Taiwan]]ból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja [[Toronto]] után hagyományosan Vancouver.<ref>{{cite web| title = Canada's ethnocultural portrait: Canada| publisher = Statistics Canada| year =2001| url = http://www12.statcan.ca/english/census01/products/analytic/companion/etoimm/canada.cfm | accessdate =2007-01-28}} |
||
</ref> A városban jelentős számban élnek [[Dél-Ázsia|dél-ázsiaiak (főleg [[pandzsáb]]iak, akiket általában [[indo-kanadai]] néven emlegetnek), [[filippínók]], indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a [[Latin-Amerika|latin-amerikaiak]] száma is, ők főleg [[Peru]]ból, [[Ecuador]]ból és újabban [[Mexikó]]ból érkeznek. |
</ref> A városban jelentős számban élnek [[Dél-Ázsia|dél-ázsiaiak (főleg [[pandzsáb]]iak, akiket általában [[indo-kanadai]] néven emlegetnek), [[filippínók]], indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a [[Latin-Amerika|latin-amerikaiak]] száma is, ők főleg [[Peru]]ból, [[Ecuador]]ból és újabban [[Mexikó]]ból érkeznek. |
||
A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az [[Ír kanadaiak|írek]] és a [[Német kanadaiak|németek]] alkottak, utanuk a skandinávok, [[Olasz kandaiak|olaszok]], az [[Ukrán kanadaiak|ukránok]], illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az [[1950-es évek]] közepe és az [[1980-as évek]] közt sok portugal érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal utan most is Vancouverben él a legnagyobb [[Portugal kanadai|portugal]] népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi |
A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az [[Ír kanadaiak|írek]] és a [[Német kanadaiak|németek]] alkottak, utanuk a skandinávok, [[Olasz kandaiak|olaszok]], az [[Ukrán kanadaiak|ukránok]], illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az [[1950-es évek]] közepe és az [[1980-as évek]] közt sok portugal érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal utan most is Vancouverben él a legnagyobb [[Portugal kanadai|portugal]] népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül). |
||
Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).<ref>{{cite web|title=Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census)|url=http://www12.statcan.ca/english/Profil01/CP01/Details/Page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=5915022&Geo2=PR&Code2=59&Data=Count&SearchText=Vancouver&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=|date= (2001 census data)|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-18}}</ref> |
Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).<ref>{{cite web|title=Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census)|url=http://www12.statcan.ca/english/Profil01/CP01/Details/Page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=5915022&Geo2=PR&Code2=59&Data=Count&SearchText=Vancouver&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=|date= (2001 census data)|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-18}}</ref> |
A lap 2008. december 15., 23:55-kori változata
Vancouver fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser-folyó és a kanadai Parti-hegység között.
Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869[1], nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) - ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexico City után a negyedik legnagyobb.[2]
Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százaléka [3] és a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százaléka anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[4] [5]
Története
Nevét George Vancouver (1757 - 1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panamai-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[6] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[7]
Demográfiája
Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.[8]
Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[9] Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[10] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[11][12] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.
A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hong Kongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Taiwanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.[13] A városban jelentős számban élnek [[Dél-Ázsia|dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.
A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utanuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugal érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal utan most is Vancouverben él a legnagyobb portugal népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).
Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).[14]
Gazdasága
Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászata és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett Észak-Amerika harmadik legnangyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[15][16][17][18][19] A high-tech iparágak közül különösen a videojátékfejlesztés jelentős Vancouverben.
Kormányzata
Más brit columbiai önkormányatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik[20] , amely egy 1921-es - szintén külön - törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élveznek.
A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is.[12] Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekció központját”, az Insite-ot.
A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[21]
Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.
Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlansó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[22] jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitisz C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószerkereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[23][24]
Campbell nem indult újra a polgármesteri székért és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.
Tartományi, szövetségi képviselet
Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapjám tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszetrelnök, Gordon Campbell. A kanadia Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.
Sport
Vancouver lesz a 2010-es téli olimpia házigazdája.
Jegyzetek
- ↑ A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007)
- ↑ Vancouver
- ↑ Vancouver város adatai (2004)
- ↑ Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján
- ↑ Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján
- ↑ Stevens, Leah (1936. January). „Rise of the Port of Vancouver, British Columbia”. Economic Geography 12 (1), 61–70. o, Kiadó: Clark University. DOI:10.2307/140264. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
- ↑ Port Facts. Port of Vancouver. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
- ↑ Vancouver EcoDensity Initiative. Sam Sullivan. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)
- ↑ Thomas R. Berger (2004. június 8.). „A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission” (PDF), Kiadó: City of Vancouver.
- ↑ Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census), Statistics Canada (2001).
- ↑ A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. Visible minorities (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)GVB
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Canada's ethnocultural portrait: Canada. Statistics Canada, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
- ↑ Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census). Statistics Canada, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2006. október 18.)
- ↑ Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
- ↑ Key Sectors. Vancouver Economic Development Commission. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
- ↑ Industry Profile. BC Film Commission. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
- ↑ Vancouver Film Industry. Vancouver.com. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
- ↑ Gasher, Mike. Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press. ISBN 077-4809-67-1 (2002. November)
- ↑ Vancouver Charter. Queen's Printer (British Columbia). (Hozzáférés: 2007. június 7.)
- ↑ Andrea Barbara Smith (1981). „The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics”, Kiadó: University of British Columbia.
- ↑ Four Pillars Drug Strategy. City of Vancouver, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
- ↑ From Grief to Action. From Grief to Action. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
- ↑ Maxwell, Gillian: Keeping the Door Open. AIDS Vancouver. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
Külső hivatkozás
- A város honlapja (angolul)
- A város bemutató honlapja (magyar)
- Official Travel and Tourism Information - Tourism Vancouver
- Vancouver 2010 - Winter Olympic and Paralympic Games, Official Web Site
- Sablon:BCGNIS
- Arts and Culture - Alliance for Arts and Culture
- Vancouver History Site - Chuck Davis
- Vancouver's Mountain Playground — Illustrated Historical Essay and movie clip (McCord Museum, Montreal)
- Sablon:Wikitravel
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.