„Vaterit” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Ватерит |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
[[fr:Vatérite]] |
[[fr:Vatérite]] |
||
[[it:Vaterite]] |
[[it:Vaterite]] |
||
[[ru:Ватерит]] |
A lap 2008. szeptember 25., 02:24-kori változata
A vaterit kalciumkarbonát, a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. A hexagonális rendszerben kristályosodik. Főleg ortorombikus kristályokban található. Gyakori tömeges kristályos, finomszemcsés megjelenése. A kalcit és aragonit polimorfikus változata, megkülönböztetni csak a kristályszerkezet alapján lehet. Nevét felfedezőjéről Henrich Vater német minerologusról kapta.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CaCO3.
- Szimmetriája: a hexagonális kristályrendszerben, lapszimmetriát, síkszimmetriát és tengelyszimmetriát mutatnak kristályai.
- Sűrűsége: 2,54 g/cm3.
- Keménysége: 3,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: kitűnően hasad a romboéderek mentén.
- Törése: kagylós törésű, rideg ásvány.
- Színe: színtelen sárgás, szürkésfehér vagy tejfehér.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
- Pora: fehér.
- Különleges tulajdonsága: sósavban pezsegve oldódik.
- Gyakori összetétele:
- Calcium (Ca) =40,0%
- Szén (C) =12,0%
- Oxigén (O) =48,0%
Keletkezése
Elsődlegesen szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Metaszomatikus, metamorf képződése is gyakori. Üledékes megjelenésekben tengeri üledékekben fordul elő. Szkarnosodásokban is megtalálható.
Előfordulásai
Ausztria területén Salzburg közelében és Obersulzbach völgyében. Németországban Baden-Württemberg tartományban és Saxonyban. Lengyelországban a sziléziai területeken és Katowice vidékén. Törökországban vannak jelentős előfordulások. Oroszországban a murmanszki régióban és a Kola-félszigeten. Az Egyesült Államokban Arizonában Phönix közelében és Michigan szövetségi államokban. Kanada területén Quebec tartományban. Megtalálható Japán Hokiado szigetén és a Dél-afrikai Köztársaságban Hotezal vidékén.
==Előfordulása Magyarországon==s
A Budai-hegység dolomitjaiban 1968-ban mutatták ki másodlagos képződésű megjelenését. A Gellért-hegy területén is megtalálható gipsz, aragonit, magnezit és kalcit társaságában.
Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
- http://www.webmineral.com