„Mátyusföld” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) Matyóföld |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Mátyusföld''' (szlovákul ''Matušova zem'') a történeti [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Komárom vármegye|Komárom vármegyében]] a [[Csallóköz]]től északra, a [[Kis-Kárpátok]]tól, a [[Hegyalatt]]-tól keletre a [[Vág]]ig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a [[Vízköz]]t is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik. |
|||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
||
A lap 2008. augusztus 21., 21:02-kori változata
Mátyusföld (szlovákul Matušova zem) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.
Nevének eredete
A Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.
A régió történelme
Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a II. világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.
A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.
Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.