„Fényes kék változócsillag” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: ga:Ollfhathachréalta ghorm athraitheach lonrúil |
a képlinkek javítása, magyarítása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Sig07-003.jpg| |
[[Kép:Sig07-003.jpg|bélyegkép|300px|A [[HD 168625]] LBV körüli köd, mely hasonló a [[Nagy Magellán-felhő]]ben felfénylett [[SN 1987A]] [[szupernóva]] körüli ködösséghez.]] |
||
[[Kép:EtaCarinae.jpg| |
[[Kép:EtaCarinae.jpg|bélyegkép|300px|Az [[Éta Carinae|η Carinae]] körüli [[Homunculus-köd]], a [[19. század]]i anyagkidobás eredménye]] |
||
A '''fényes kék változócsillag''' (angolul ''Luminous blue variable'', rövidítve '''LBV'''), vagy '''S Doradus típusú változócsillag''', igen nagy tömegű és nagyon fényes [[változócsillag]]. Tömege megközelíti a [[csillag]]ok tömegének elméleti maximumát (150 [[naptömeg]]), ennél nagyobb tömeg esetén a csillagot a saját sugárzásából eredő [[sugárnyomás]] szétszakítaná (mert erősebb lenne a csillagot összetartó [[gravitáció]]nál). Az [[Éta Carinae|η Carinae]], az egyik legismertebb ilyen csillag, az [[1840]]-[[1890]] közötti kifényesedése alkalmával a [[Nap]] tömegének 12-szeresét dobta le magáról.<ref> |
A '''fényes kék változócsillag''' (angolul ''Luminous blue variable'', rövidítve '''LBV'''), vagy '''S Doradus típusú változócsillag''', igen nagy tömegű és nagyon fényes [[változócsillag]]. Tömege megközelíti a [[csillag]]ok tömegének elméleti maximumát (150 [[naptömeg]]), ennél nagyobb tömeg esetén a csillagot a saját sugárzásából eredő [[sugárnyomás]] szétszakítaná (mert erősebb lenne a csillagot összetartó [[gravitáció]]nál). Az [[Éta Carinae|η Carinae]], az egyik legismertebb ilyen csillag, az [[1840]]-[[1890]] közötti kifényesedése alkalmával a [[Nap]] tömegének 12-szeresét dobta le magáról.<ref> |
A lap 2008. július 30., 17:50-kori változata
A fényes kék változócsillag (angolul Luminous blue variable, rövidítve LBV), vagy S Doradus típusú változócsillag, igen nagy tömegű és nagyon fényes változócsillag. Tömege megközelíti a csillagok tömegének elméleti maximumát (150 naptömeg), ennél nagyobb tömeg esetén a csillagot a saját sugárzásából eredő sugárnyomás szétszakítaná (mert erősebb lenne a csillagot összetartó gravitációnál). Az η Carinae, az egyik legismertebb ilyen csillag, az 1840-1890 közötti kifényesedése alkalmával a Nap tömegének 12-szeresét dobta le magáról.[1] Feltételezések szerint miután a többlet-tömegüktől, mely a külső rétegekben van, megszabadultak, nehezebb elemekből kialakult magjuk kerül a felszínre, amit a Földről Wolf-Rayet csillagként látunk. Az ilyen csillagok abszolút fényessége igen nagy, a Nap fényének több milliószorosa, élettartamuk vilszont nagyon alacsony, mindössze néhány millió év elmúltával felélik tüzelőanyagukat, és II típusú szupernóvává, egyes feltételezések szerint hipernóvává válnak.
Ismertebb fényes kék változók:
- η Carinae
- Pisztoly-csillag
- LBV 1806-20, a jelenleg ismert legnagyobb abszolút fényességű csillag.
- Sanduleak -69° 202a, az SN 1987A progenitora
- P Cygni
- S Doradus
- AG Carinae
- AF Andromedae
- AE Andromedae
Külső hivatkozások
LUMINOUS BLUE VARIABLES | FÉNYES KÉK VÁLTOZÓK
Lábjegyzetek
- ↑ The Ejecta of Eta Carinae: Just what is the Mass – The Smithsonian/NASA Astrophysics Data System