„Bechtold Fülöp” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. január 4., 12:03-kori változata

Báró Bechtold Fülöp (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka. Apja, Bechtold Fülöp Kristóf 1811-ben tábornokként vonult nyugalomba és a francia háborúkban szerzett érdemeiért 1795-ben kapott bárói rangot.

Tanulmányait a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián és a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1801-ben lépett hadapródként a császári hadseregbe. 1804-től a 4. vértesezred hadnagya volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1833-ban nevezték ki vezérőrnaggyá. Katonai szakírással is foglalkozott, legjelentősebb műve a „Militärische Handbibliothek” 1836-ban jelent meg Bécsben. 1842-től altábornagyként a kassai hadosztály parancsnoka volt.

1848. június végén a Batthyány-kormány kinevezte a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcoló csapatok főparancsnokának. 1848 júliusára a magyar kormány már jelentős erőket összpontosított a Délvidékre, az országban állomásozó császári és királyi csapatok jelentős részén felül ide irányították az újonnan felállított nemzetőr- és honvédegységek nagy részét is. Az erőfölény ellenére Bechtold nem lépett fel határozottan, így nem tudott eredményt elérni. Többször is sikertelenül ostromolta a felkelők központját, Szenttamást, végül szeptember elején felmentését kérte. A parancsnokságot Mészáros Lázár hadügyminiszter személyesen vette át, Bechtold pedig Bécsbe távozott. Linz katonai parancsnokának nevezték ki, majd 1849. június végén Haynau őt bízta meg a hadsereg lovashadosztályának parancsnokságával. Részt vett a július 11-ei második komáromi csatában, majd az augusztus 5-ei szőregi csatában. Csapataival nem tudott kellő eredményt elérni, ezért Haynau a szőregi csata után leváltotta. Utóda Karl Wallmoden-Gimborn altábornagy lett.

Bechtold a további hadműveletekben nem vett részt, rövidesen nyugalmazták.

Felhasznált források

Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
Révai Nagy Lexikona

A lap 2008. január 1., 22:24-kori változata szerkesztés Transylvanus (vitalap \| szerkesztései) 319 szerkesztés ThKA ← Régebbi szerkesztés		A lap 2008. január 4., 12:03-kori változata szerkesztés visszavonás Koppany~huwiki (vitalap \| szerkesztései) 1 222 szerkesztés aNincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	Báró '''Bechtold Fülöp''' ([[Peremarton]], [[1787]]. [[január 18]]. – [[Linz]], [[1862]]. [[november 9]].) ~~báró,~~ császári és királyi [[altábornagy]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc\|1848–49-es szabadságharcban]] a császári csapatok egyik [[tábornok]]a. Apja, Bechtold Fülöp Kristóf [[1811]]-ben tábornokként vonult nyugalomba és a [[Nagy francia forradalom\|francia háborúkban]] szerzett érdemeiért [[1795]]-ben kapott [[báró]]i rangot.		Báró '''Bechtold Fülöp''' ([[Peremarton]], [[1787]]. [[január 18]]. – [[Linz]], [[1862]]. [[november 9]].) császári és királyi [[altábornagy]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc\|1848–49-es szabadságharcban]] a császári csapatok egyik [[tábornok]]a. Apja, Bechtold Fülöp Kristóf [[1811]]-ben tábornokként vonult nyugalomba és a [[Nagy francia forradalom\|francia háborúkban]] szerzett érdemeiért [[1795]]-ben kapott [[báró]]i rangot.

	Tanulmányait a [[bécsújhely]]i [[Theresianum Katonai Akadémia\|Theresianum Katonai Akadémián]] és a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. 1801-ben lépett hadapródként a császári hadseregbe. [[1804]]-től a 4. [[vértesezred]] hadnagya volt. Részt vett a [[I. Napóleon\|Napóleon]] elleni háborúban. [[1833]]-ban nevezték ki [[vezérőrnagy\|vezérőrnaggyá]]. Katonai szakírással is foglalkozott, legjelentősebb műve a „''Militärische Handbibliothek''” [[1836]]-ban jelent meg Bécsben. [[1842]]-től altábornagyként a [[kassa]]i hadosztály parancsnoka volt.		Tanulmányait a [[bécsújhely]]i [[Theresianum Katonai Akadémia\|Theresianum Katonai Akadémián]] és a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. 1801-ben lépett hadapródként a császári hadseregbe. [[1804]]-től a 4. [[vértesezred]] hadnagya volt. Részt vett a [[I. Napóleon\|Napóleon]] elleni háborúban. [[1833]]-ban nevezték ki [[vezérőrnagy\|vezérőrnaggyá]]. Katonai szakírással is foglalkozott, legjelentősebb műve a „''Militärische Handbibliothek''” [[1836]]-ban jelent meg Bécsben. [[1842]]-től altábornagyként a [[kassa]]i hadosztály parancsnoka volt.