„Részbenrendezett halmaz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Lásd még: Forszolás |
Kompatibilitás, atommentesség, kiterjesztés, atom |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
: II) ha <math>a\leq b</math> és <math>b\leq a</math>, akkor <math>a = b</math> |
: II) ha <math>a\leq b</math> és <math>b\leq a</math>, akkor <math>a = b</math> |
||
: III) ha <math>a\leq b</math> és <math>b\leq c</math>, akkor <math>a\leq c</math> |
: III) ha <math>a\leq b</math> és <math>b\leq c</math>, akkor <math>a\leq c</math> |
||
== Kiterjesztés, kompatibilitás, atommentesség<ref>Lásd: Csirmaz László: Forszolás (jegyzet)</ref> == |
|||
Legyen <math>(A; \leq)</math> tetszőleges részbenrendezett halmaz és <math>a, b \in A</math>. Azt mondjuk, hogy b '''kiterjesztése''' a-nak, ha <math>b \leq a</math>, illetve '''valódi kiterjesztésről''' beszélünk, ha <math>b \leq a</math> és <math>b \neq a</math> |
|||
Legyen <math>(A; \leq)</math> tetszőleges részbenrendezett halmaz és <math>a, b \in A</math>. Akkor mondjuk, hogy az <math>a</math> és <math>b</math> elemek '''kompatibilisek''', ha van közös kiterjesztésük, azaz van olyan <math>c \in A</math> elem, amelyre <math>c \leq a</math> és <math>c \leq b</math> is teljesül. Ellenkező esetben '''inkompatibilis''' elemekről beszélünk. |
|||
Legyen <math>(A; \leq)</math> tetszőleges részbenrendezett halmaz és <math>a \in A</math>. Az <math>a</math> elemet '''atomnak''' nevezzük, ha az <math>a</math> elemnek nincs valódi kiterjesztése. Az <math>(A; \leq)</math> részbenrendezett halmazt '''atommentesnek''' nevezzük, ha nincs benne atom. |
|||
== Példák == |
== Példák == |
||
| 19. sor: | 26. sor: | ||
* [[Háló (matematika)|Háló]] |
* [[Háló (matematika)|Háló]] |
||
* [[Forszolás]] |
* [[Forszolás]] |
||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
* Csirmaz László: ''Forszolás'' (jegyzet) |
|||
* Rédei László: ''Algebra I.'', Akadémiai Kiadó, Budapest (1954) |
* Rédei László: ''Algebra I.'', Akadémiai Kiadó, Budapest (1954) |
||
* Szász Gábor: ''Bevezetés a hálóelméletbe'', Akadémiai Kiadó, Budapest (1959) |
* Szász Gábor: ''Bevezetés a hálóelméletbe'', Akadémiai Kiadó, Budapest (1959) |
||
| 27. sor: | 38. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://mathworld.wolfram.com/PartiallyOrderedSet.html Partially Ordered Set] a MathWorld oldalán |
* [http://mathworld.wolfram.com/PartiallyOrderedSet.html Partially Ordered Set] a MathWorld oldalán |
||
* [http://www.renyi.hu/~csirmaz/ Forszolás (jegyzet)] Csirmaz László oldalán |
|||
[[kategória:Halmazelmélet]] |
[[kategória:Halmazelmélet]] |
||
A lap 2007. december 16., 22:28-kori változata
A matematikában részbenrendezett halmaznak (vagy más néven parciálisan rendezett halmaznak) nevezünk egy halmazt, ha definiálva van a halmaz elemein egy részbenrendezés (vagy más néven parciális rendezés), azaz egy reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív reláció. Részbenrendezett halmazok esetében tehát nem követeljük meg, hogy az alaphalmaz bármely két eleme összehasonlítható legyen.
Részbenrendezett halmazok ábrázolására általában Hasse diagramot használunk.
Definíció
Az párt részbenrendezett halmaznak nevezzük, ha tetszőleges halmaz, pedig -n értelmezett részbenrendezés, azaz tetszőleges elemekre teljesülnek a következők:
- I)
- II) ha és , akkor
- III) ha és , akkor
Kiterjesztés, kompatibilitás, atommentesség[1]
Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Azt mondjuk, hogy b kiterjesztése a-nak, ha , illetve valódi kiterjesztésről beszélünk, ha és
Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Akkor mondjuk, hogy az és elemek kompatibilisek, ha van közös kiterjesztésük, azaz van olyan elem, amelyre és is teljesül. Ellenkező esetben inkompatibilis elemekről beszélünk.
Legyen tetszőleges részbenrendezett halmaz és . Az elemet atomnak nevezzük, ha az elemnek nincs valódi kiterjesztése. Az részbenrendezett halmazt atommentesnek nevezzük, ha nincs benne atom.
Példák
- A természetes számok halmazán értelmezett oszthatóság reláció részbenrendezés.
- Definíció szerint minden rendezett halmaz részbenrendezett.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Lásd: Csirmaz László: Forszolás (jegyzet)
Hivatkozások
- Csirmaz László: Forszolás (jegyzet)
- Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
- Szász Gábor: Bevezetés a hálóelméletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest (1959)
- Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)
Külső hivatkozások
- Partially Ordered Set a MathWorld oldalán
- Forszolás (jegyzet) Csirmaz László oldalán