„Csontfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: források --> jegyzetek AWB |
jav. & kieg. |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Poprád (település)|Poprádtól]] 12 km-re délkeletre fekszik. |
[[Poprád (település)|Poprádtól]] 12 km-re délkeletre, Szepesjánosfalva központjától 2 km-re északkeletre fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[1274]]-ben ''Chunta'' néven említik először. Egykori birtokosáról Csantáról kapta a nevét. |
[[1274]]-ben „''Chunta''” néven említik először. Egykori birtokosáról: Csantáról kapta a nevét. |
||
Vályi András |
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''CSENCSITZ. Csencsitze, Zuckendorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa Mertz Uraság, fekszik Csötörtök Falvának szomszédságában, ámbár határjának három negyed része bő termékenységű, legelője is elegendő, de mivel határjának egy negyed része soványos, és fája is szűken van, a’ második Osztályba tétettetett.''”<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek |
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Csencsics, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fiókja: 100 kath., 2 evang. lak. F. u. Mercz, Horánszky, Vitalis, s m. Ut. p. Lőcse.''”<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1910]]-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Az [[első világháború]] idején [[Mahálfalva|Mahálfalvához]] |
[[1910]]-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Az [[első világháború]] idején csatolták [[Mahálfalva|Mahálfalvához]]. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig területe [[Szepes vármegye]] Lőcsei járásához tartozott. |
||
==Nevezetessége== |
==Nevezetessége== |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-320587&pos_y=-1202800&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%C8en%E8ice%2C%20Poprad Csontfalu Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-320587&pos_y=-1202800&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%C8en%E8ice%2C%20Poprad Csontfalu Szlovákia térképén] |
||
== Lásd még == |
|||
*[[Mahálfalva]] |
|||
*[[Szepesjánosfalva]] |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2022. január 10., 22:10-kori változata
Csontfalu (1899-ig Csencic, szlovákul: Čenčice, németül: Zunkendorf) Szepesjánosfalva településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
Poprádtól 12 km-re délkeletre, Szepesjánosfalva központjától 2 km-re északkeletre fekszik.
Története
1274-ben „Chunta” néven említik először. Egykori birtokosáról: Csantáról kapta a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSENCSITZ. Csencsitze, Zuckendorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa Mertz Uraság, fekszik Csötörtök Falvának szomszédságában, ámbár határjának három negyed része bő termékenységű, legelője is elegendő, de mivel határjának egy negyed része soványos, és fája is szűken van, a’ második Osztályba tétettetett.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csencsics, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fiókja: 100 kath., 2 evang. lak. F. u. Mercz, Horánszky, Vitalis, s m. Ut. p. Lőcse.”[2]
1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Az első világháború idején csatolták Mahálfalvához. A trianoni diktátumig területe Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Nevezetessége
Szent István király plébániatemplom
További információk
Lásd még
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |