„Andrássy Kálmán” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ssycell (vitalap | szerkesztései)
622 szerkesztés
a nowiki ki, helyesírási hibák jav.
26. sor: 26. sor:


== Élete ==
== Élete ==
1852. október 13-án, egy szerdai napon született a Tokaj-hegyaljai [[Tarcal (település)|Tarcal]]<nowiki/>on. Apai ágon az 1649-ben nemesi rangra emelt [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy család]] leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355</ref>
1852. október 13-án, egy szerdai napon született a Tokaj-hegyaljai [[Tarcal (település)|Tarcalon]]. Apai ágon az 1649-ben nemesi rangra emelt [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy család]] leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355</ref>


Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, [[Kálvinizmus|református]] neveltetésben részesült. A elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját. A lediplomázást követően a nyírségi [[Őr]] településen káplánkodott.<ref>http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82</ref> Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264</ref> A mennyegzőt követően, 1879. októberében [[Buj (Magyarország)|Buj]] község lelkésze lett. 1914-ben a tiszántúli egyházkerület tanácsbíróvá, majd 1917-ben zsinati póttaggá választotta.
Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, [[Kálvinizmus|református]] neveltetésben részesült. Az elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját. A lediplomázást követően a nyírségi [[Őr]] településen káplánkodott.<ref>http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82</ref> Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264</ref> A menyegzőt követően, 1879. októberében [[Buj (Magyarország)|Buj]] község lelkésze lett. 1914-ben a tiszántúli egyházkerület tanácsbíróvá, majd 1917-ben zsinati póttaggá választotta.


Egyházi karrierjének felfelé ívelésével szinkronban haladt irodalmi pályafutása is. A [[Magyar Protestáns Irodalmi Társaság]] rendes tagja volt, ahol komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert. Írásait a ''[[Nyírvidék]]'', a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap|''Protestáns egyházi és iskolai'' ''lap'']], és ''Élet világossága'' című folyóiratokban jelentette meg, olykor ''Adorján Balázs'' vagy ''Soós Lajos'' álnéven. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira [[Borovszky Samu]] történész és [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.<ref>Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám</ref>
Egyházi karrierjének felfelé ívelésével szinkronban haladt irodalmi pályafutása is. A [[Magyar Protestáns Irodalmi Társaság]] rendes tagja volt, ahol komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert. Írásait a ''[[Nyírvidék]]'', a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap|''Protestáns egyházi és iskolai lap'']], és ''Élet világossága'' című folyóiratokban jelentette meg, olykor ''Adorján Balázs'' vagy ''Soós Lajos'' álnéven. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira [[Borovszky Samu]] történész és [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.<ref>Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám</ref>


A magyarságban való megújulás és a népi szociális politika, kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi oktatási életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.<ref>Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal</ref><ref>Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal</ref>
A magyarságban való megújulás és a népi szociális politika, kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi oktatási életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.<ref>Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal</ref><ref>Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal</ref>


Felesége, Komoróczy Ilona volt a tarcali óvoda alapításának kieszközölője,<ref>Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.</ref> de lányaikkal közreműködtek a térség más kulturális és karitatív programjaiban is. Fiuk, ifj. Andrássy Kálmán továbbvitte apja hivatását. Külföldi tanulmányait elvégezve a pennysylvania-i Windberben helyezkedett el, mint plébános, végül azonban szülőhazáját választva a hajdúsági Tégláson folytatta karrierjét.<ref>Nagykálló és Vidéke, 1913. április 27., 15. évfolyam, 17. szám. 3 oldal.</ref>
Felesége, Komoróczy Ilona volt a tarcali óvoda alapításának kieszközölője,<ref>Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.</ref> de lányaikkal közreműködtek a térség más kulturális és karitatív programjaiban is. Fiuk, ifj. Andrássy Kálmán továbbvitte apja hivatását. Külföldi tanulmányait elvégezve a pennsylvaniai Windberben helyezkedett el, mint plébános, végül azonban szülőhazáját választva a hajdúsági Tégláson folytatta karrierjét.<ref>Nagykálló és Vidéke, 1913. április 27., 15. évfolyam, 17. szám. 3 oldal.</ref>


52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.<ref>Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám</ref> A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.
52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.<ref>Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám</ref> A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.

A lap 2021. december 2., 21:54-kori változata

Andrássy Kálmán
Született1852. október 13.
Tarcal
Elhunyt1937. április 1.
Buj (Magyarország)
Állampolgárságamagyar
HázastársaKomoróczy Ilona
Gyermekeihét gyermek
SzüleiAndrássy István, Miklós Judit
Foglalkozásalelkész, író
IskoláiSárospataki Református Teológiai Akadémia
KitüntetéseiFerenc József-rend lovagkeresztje
Sablon • Wikidata • Segítség

Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13. – Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.

Élete

1852. október 13-án, egy szerdai napon született a Tokaj-hegyaljai Tarcalon. Apai ágon az 1649-ben nemesi rangra emelt Andrássy család leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.[1]

Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, református neveltetésben részesült. Az elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját. A lediplomázást követően a nyírségi Őr településen káplánkodott.[2] Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, bicskei és császári Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.[3] A menyegzőt követően, 1879. októberében Buj község lelkésze lett. 1914-ben a tiszántúli egyházkerület tanácsbíróvá, majd 1917-ben zsinati póttaggá választotta.

Egyházi karrierjének felfelé ívelésével szinkronban haladt irodalmi pályafutása is. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt, ahol komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert. Írásait a Nyírvidék, a Protestáns egyházi és iskolai lap, és Élet világossága című folyóiratokban jelentette meg, olykor Adorján Balázs vagy Soós Lajos álnéven. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rendes tagja volt. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira Borovszky Samu történész és Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.[4]

A magyarságban való megújulás és a népi szociális politika, kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi oktatási életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.[5][6]

Felesége, Komoróczy Ilona volt a tarcali óvoda alapításának kieszközölője,[7] de lányaikkal közreműködtek a térség más kulturális és karitatív programjaiban is. Fiuk, ifj. Andrássy Kálmán továbbvitte apja hivatását. Külföldi tanulmányait elvégezve a pennsylvaniai Windberben helyezkedett el, mint plébános, végül azonban szülőhazáját választva a hajdúsági Tégláson folytatta karrierjét.[8]

52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.[9] A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.

Sírja nem maradt fenn, mert a temetőt, ahová eltemették, felszámolták és családi házakat építettek a helyére.

Művei

  • A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
  • 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
  • Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
  • Kálvin János lelki világa (→középszabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvében.) (Nyíregyháza, 1917.)
  • Feltámadás (Budapest, 1918)
  • Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
  • Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
  • Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355
  2. ↑ http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82
  3. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264
  4. ↑ Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám
  5. ↑ Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal
  6. ↑ Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal
  7. ↑ Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.
  8. ↑ Nagykálló és Vidéke, 1913. április 27., 15. évfolyam, 17. szám. 3 oldal.
  9. ↑ Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám

Források

  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andrássy_Kálmán&oldid=24439322”