„Kelet-szlovákiai Múzeum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
n.kat. |
Kialakult gyakorlatunk szerint csak a cikk címét emeljük ki bolddal (vastag betű) a szövegben. |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
}} |
}} |
||
A [[kassa]]i '''Kelet-szlovákiai Múzeum''' Szlovákia keleti részének legnagyobb múzeuma; a múlt század végén alapították Kassán még |
A [[kassa]]i '''Kelet-szlovákiai Múzeum''' Szlovákia keleti részének legnagyobb múzeuma; a múlt század végén alapították Kassán még ''Felső-Magyarországi Muzeum'' néven. 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes kassai újratemetése alkalmából a fejedelem ereklyéiből látványos kiállítást szerveztek, és felvéve nevét ''Felső-magyarországi Rákóczi Múzeum''má alakult az intézmény. Azóta méreteiben többszörösére növekedett. A múzeum gyűjtési köre átfogó jellegű, egyaránt rendelkezik természettudományos, helytörténeti, művészeti gyűjteményekkel. Legnevezetesebb állandó kiállítása a [[kassai arany éremlelet]] bemutatója a főépület alagsori páncéltermében. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2021. június 8., 16:42-kori változata
| Kelet-szlovákiai Múzeum | |
 | |
| A múzeum főépületének bejárata | |
| Elhelyezkedés | Kassa Szlovákia |
| Alapítva | 1872 |
| Elhelyezkedése | |
 Kelet-szlovákiai Múzeum
Pozíció Kassa-Óváros térképén
| |
 é. sz. 48° 43′ 38″, k. h. 21° 15′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 38″, k. h. 21° 15′ 12″ | |
 | |
| A Kelet-szlovákiai Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-szlovákiai Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Szlovákia keleti részének legnagyobb múzeuma; a múlt század végén alapították Kassán még Felső-Magyarországi Muzeum néven. 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes kassai újratemetése alkalmából a fejedelem ereklyéiből látványos kiállítást szerveztek, és felvéve nevét Felső-magyarországi Rákóczi Múzeummá alakult az intézmény. Azóta méreteiben többszörösére növekedett. A múzeum gyűjtési köre átfogó jellegű, egyaránt rendelkezik természettudományos, helytörténeti, művészeti gyűjteményekkel. Legnevezetesebb állandó kiállítása a kassai arany éremlelet bemutatója a főépület alagsori páncéltermében.
Története
A múzeum létrehozásának kezdeményezője Henszlmann Imre volt, a tekintélyes kassai orvos, később a magyar művészettörténet egyik megalapítója, aki szorgalmazta a kassai és környékbeli értékes régi emlékek összegyűjtését és bemutatását. Az e célra szolgáló alapítvány 1872-ben jött létre, tekintélyes kassai polgárok, köztük a Klimkovics testvérek, Béla, Ferenc, Flóris, Gábor és Miskovszky Viktor részvételével. Henszlmann Imre 1888-as halála előtt több mint 3000 darabot számláló magánkollekcióját a múzeumra hagyta; ez lett a múzeum gyűjteményeinek egyik alapja. A múzeum mai főépületét 1899–1901 között építették Jakab Árpád és Répászky Mihály tervei alapján, a történelmi belváros északi peremén, eredetileg is múzeumi célra.
Egységei
A múzeum főépülete a kassai Fő utca (Hlavná ulica) északi végénél fekvő tér, a Námestie Maratónu mieru (Békemaraton tér) 2. szám alatt található. A főépület[1][2] neobarokk, más szakértők szerint francia reneszánsz stílusú. A tengelyszimmetrikus homlokzatú, egyemeletes épület homlokzatát a bejárat fölötti oromzaton Kassa kőből faragott címere díszíti. Itt rendezik a fontos időszaki kiállításokat, és ennek alagsorában épült meg az a páncélterem, amelyben a kassai aranyéremleletet mutatják be. Az épület mögötti parkban kisebb szabadtéri néprajzi múzeumot alakítottak ki több, ide áthelyezett népi épületből.[3]
A főépületnél lényegesen nagyobb befogadóképességű a téren vele szemben álló palota, az egykori kassai hadtestparancsnokság épülete, amelyet szintén a múzeum kapott meg.
A múzeum része az úgynevezett Miklós-börtön, a régi Kassa leghírhedtebb épülete, amelyet két gótikus ház összeépítésével alakítottak ki. A 17. és a 19. század között működött börtönként és kínzókamraként az épület. Ma három szintjén láthatjuk a helytörténeti, céhtörténeti kiállításokat, illetve a pincében a kínzó- és kivégzőeszközöket. Annak idején a mindenkori városi hóhér is itt lakott. A ház a nevét – a hagyomány szerint – Rákóczi fejedelem kegyetlen hóhérjáról, Miklósról kapta.[4]
A Kelet-szlovákiai Múzeum részeként működik még a Rodostói ház, amelyet 1938-ban, az első bécsi döntés után építettek fel az eredeti rodostói Rákóczi-ház másaként.
-
A múzeum főépülete 1912-es képeslapon -
A múzeum legnagyobb épülete, az egykori kassai hadtestparancsnokság palotája
Gyűjteményei
-
Szecessziós tükör -
Szecessziós szobabelső -
Patika a századforduló idejéből -
Abaúj vármegyei népművészeti szobabelső
Jegyzetek
- ↑ https://www.archinfo.sk/diela/obcianska-stavba/rekonstrukcia-historickej-budovy-vychodoslovenskeho-muzea-v-kosiciach.html[halott link]
- ↑ https://web.vucke.sk/sk/novinky/z-historie-ucelovej-budovy-muzea.html[halott link]
- ↑ http://muemlekem.hu/hatareset/Kelet-Szlovakiai-Muzeum-Kassa-986 muemlekem.hu
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.)