„Csathó Péter” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
 
17. sor: 17. sor:


== Élete ==
== Élete ==
[[1955]]. [[február 8.|február 8-án]] született Nagyvarsányban Csathó Kálmán református lelkész (1923–1999) és a [[kunágota]]i születésű Dáczer Margit (1925–2017) harmadik gyermekeként. Gyermekkorát [[1960]]-ig Nagyvarsányban töltötte. 1960-ban a család Kunágotára költözött, ahol édesapja lelkészi beiktatására [[1960]]. [[október 30.|október 30-án]] került sor. Elemi iskoláit Kunágotán végezte, majd a [[Gödöllői Agrártudományi Egyetem]] Mezőgazdaság-tudományi Karának Növénytermesztés Szakán folytatta tanulmányait, ahol [[1981]]-ben diplomázott. [[1985]]-ben agrokémiából egyetemi doktori, [[1994]]-ben növénytáplálás, talajtermékenység szakterületeken kandidátusi címet szerzett. [[2004]]-től növénytáplálás, agrár környezetvédelem területeken az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] doktora. [[2005]]-től tudományos tanácsadó.
[[1955]]. [[február 8.|február 8-án]] született Nagyvarsányban Csathó Kálmán református lelkész és Dáczer Margit tanítónő harmadik gyermekeként. Elemi iskoláit Kunágotán végezte. [[1981]]-ben a [[Gödöllői Agrártudományi Egyetem]]en diplomázott. [[1985]]-ben agrokémiából egyetemi doktori, [[1994]]-ben növénytáplálás, talajtermékenység szakterületeken kandidátusi címet szerzett. [[2004]]-től növénytáplálás, agrár környezetvédelem területeken az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] doktora. [[2005]]-től tudományos tanácsadó.


Emellett aktív publikációs tevékenységet végez: többek között két magyar könyv társszerkesztője, 97 szakcikk szerzője, illetve társszerzője, egy magyar nyelvű szakkönyvet írt egyedül, továbbá 45 ismeretterjesztő cikket írt magyar nyelven, kettőt angol nyelven. [[1983]] és [[2007]] között 29 országban vett részt néhány hetes tanulmányutakon.
Emellett aktív publikációs tevékenységet végez: többek között két magyar könyv társszerkesztője, 97 szakcikk szerzője, illetve társszerzője, egy magyar nyelvű szakkönyvet írt egyedül, továbbá 45 ismeretterjesztő cikket írt magyar nyelven, kettőt angol nyelven. [[1983]] és [[2007]] között 29 országban vett részt néhány hetes tanulmányutakon.

A lap jelenlegi, 2020. november 5., 12:03-kori változata

Csathó Péter
Született1955. február 8. (69 éves)
Nagyvarsány
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaagrokémikus,
pedagógus
IskoláiGödöllői Agrártudományi Egyetem (–1981)
SablonWikidataSegítség

Csathó Péter Pál (Nagyvarsány, 1955. február 8.) tudományos tanácsadó, kandidátus, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének (TAKI) munkatársa.

Élete[szerkesztés]

1955. február 8-án született Nagyvarsányban Csathó Kálmán református lelkész és Dáczer Margit tanítónő harmadik gyermekeként. Elemi iskoláit Kunágotán végezte. 1981-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott. 1985-ben agrokémiából egyetemi doktori, 1994-ben növénytáplálás, talajtermékenység szakterületeken kandidátusi címet szerzett. 2004-től növénytáplálás, agrár környezetvédelem területeken az MTA doktora. 2005-től tudományos tanácsadó.

Emellett aktív publikációs tevékenységet végez: többek között két magyar könyv társszerkesztője, 97 szakcikk szerzője, illetve társszerzője, egy magyar nyelvű szakkönyvet írt egyedül, továbbá 45 ismeretterjesztő cikket írt magyar nyelven, kettőt angol nyelven. 1983 és 2007 között 29 országban vett részt néhány hetes tanulmányutakon.

1988 óta hazai és nemzetközi kutatási programokban egyaránt részt vesz, több tudományos szervezetben és bizottságban vállal szerepet, ezenkívül Gödöllőn a SZIE Környezetgazdálkodási Intézetében, illetve Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán oktat, valamint növénytáplálás és agrár környezetvédelem témakörben egyetemi, illetve főiskolai hallgatóknak tart előadásokat a Budapesti Corvinus Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán.

Feleségével Budapesten él.

Szakmai elismerések[szerkesztés]

  • Ifjúsági Díj a búzatermesztés és –nemesítés területén dolgozó fiatal kutatók részére; Martonvásár, 1983
  • Akadémiai Ifjúsági Díj, MTA; Budapest, 1990
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 2000-2003

Főbb publikációi[szerkesztés]

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]