„Besze János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:


==Életpályája==
==Életpályája==
[[File:Esztergom.1848.tabla.JPG|thumb|right|Emléktábla lakóházának falán, Esztergom, [[Széchenyi tér (Esztergom)|Széchenyi tér 10.]]]]
Szülei: Besze János és Faster Mária voltak. [[Pozsony]]ban tanult. Ifjú jogászként Zemplén vármegye követe mellett volt írnok. 1836-ban [[Esztergom]]ba telepedett le; ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban képviselővé választották. Mint az [[esztergom]]i nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848–1849 között a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte [[Kossuth Lajos]]t. 1849-től Fejér vármegye kormánybiztosa volt. A szabadságharc leverése után, 1851-ig bujdosott; elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből kilenc évet töltött le. 1861-ben újra [[Esztergom]] képviselője volt. Eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] pártjához csatlakozott. 1865–1868 között a mohácsi választókörzetben volt vizsgálóbiztos. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 1886-ban [[Arad (Románia)|Arad]]ra költözött.
Szülei: Besze János és Faster Mária voltak. [[Pozsony]]ban tanult. Ifjú jogászként Zemplén vármegye követe mellett volt írnok. 1836-ban [[Esztergom]]ba telepedett le; ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban képviselővé választották. Mint az [[esztergom]]i nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848–1849 között a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte [[Kossuth Lajos]]t. 1849-től Fejér vármegye kormánybiztosa volt. A szabadságharc leverése után, 1851-ig bujdosott; elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből kilenc évet töltött le. 1861-ben újra [[Esztergom]] képviselője volt. Eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] pártjához csatlakozott. 1865–1868 között a mohácsi választókörzetben volt vizsgálóbiztos. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 1886-ban [[Arad (Románia)|Arad]]ra költözött.


A lap 2020. május 30., 21:10-kori változata

Besze János
Született1811. július 2.
Szendrő
Elhunyt1892. október 16. (81 évesen)[1]
Arad
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Besze János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Megyeri Besze János (Szendrő, 1811. július 2. – Arad, 1892. október 16.) magyar író, liberális politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Életpályája

Emléktábla lakóházának falán, Esztergom, Széchenyi tér 10.

Szülei: Besze János és Faster Mária voltak. Pozsonyban tanult. Ifjú jogászként Zemplén vármegye követe mellett volt írnok. 1836-ban Esztergomba telepedett le; ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban képviselővé választották. Mint az esztergomi nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848–1849 között a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte Kossuth Lajost. 1849-től Fejér vármegye kormánybiztosa volt. A szabadságharc leverése után, 1851-ig bujdosott; elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből kilenc évet töltött le. 1861-ben újra Esztergom képviselője volt. Eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben Deák Ferenc pártjához csatlakozott. 1865–1868 között a mohácsi választókörzetben volt vizsgálóbiztos. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 1886-ban Aradra költözött.

Művei

  • Szózat a haladás barátaihoz (Esztergom, 1841)
  • Papi nőtlenség (Esztergom, 1848)
  • Szebb jövőnk kulcsa (Pest, 1865)
  • Helyzetünk fekete rámába foglalt tükre (Budapest, 1875)
  • Történelmi bölcsészet vázlata (Szeged, 1885)
  • Öreg szabadkőműves hattyúdala (Nagyszentmiklós, 1888)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Spira György: A magyar forradalom 1848 49-ben (Budapest, 1959)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. javított, bővített kiadás. Budapest., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolgozott, javított kiadás. Budapest, Heraldika Kiadó, 2000.
  • Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerkesztette: Szabad György. Budapest, [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besze_János&oldid=22687438”