„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A bevezető pontosítása és források beillesztése |
wikilinkek elhelyezése |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Fájl:ChineseMedicine-HK.JPG|thumb|right|300px|Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt [[Tsim Sha Tsui]]ban, [[Hongkong]]]] |
[[Fájl:ChineseMedicine-HK.JPG|thumb|right|300px|Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt [[Tsim Sha Tsui]]ban, [[Hongkong]]]] |
||
A '''hagyományos kínai orvoslás''' (rövidítve '''HKO''') egy általános gyűjtőfogalom, amely számos [[Kína|Kínából]] eredő, ősinek tekintett |
A '''hagyományos kínai orvoslás''' (rövidítve '''HKO''') egy általános gyűjtőfogalom, amely számos [[Kína|Kínából]] eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a [[Alternatív gyógymód|komplementer és alternatív medicina]] körébe sorolják,<ref name="WEBBETEG">{{cite web|url=https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/3392/a-komplementer-orvoslas|title=Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat|publisher=[[WEBBeteg.hu]]|author=Dr. Kónya Judit|date=2017-11-27|accessdate=2020-05-18}}</ref> s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt [[Áltudomány|áltudományosnak]] tekinthetők.<ref name="MTA">{{cite web|url=https://mta.hu/tudomany_hirei/az-europai-akademiak-figyelmeztetnek-a-hagyomanyos-kinai-orvoslas-szabalyozatlansagaban-rejlo-kockazatokra-110117|title=A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia]]|date=2019-11-18|accessdate=2020-05-18}}</ref><ref name="Nature">{{cite journal|url=https://www.nature.com/articles/448106a|title=Hard to swallow|journal=[[Nature]]|volume=448|issue=7150|pages=105-106|pmid=17625521|bibcode=2007Natur.448S.105.|doi-access=free|language=angol|accessdate=2020-05-18}}</ref> Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.<ref name="ERA">{{cite web|url=https://era.aeek.hu/HolOrszag/csatolt/20140619_kinai_nepkoztarsasag-2014.pdf|title=Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről|publisher=Egészségügyi Rendszerek Adattára|author=GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály|date=2014-02|accessdate=2020-05-18}}</ref> |
||
A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző [[gyógynövény]]kúrák, [[akupunktúra]], étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a [[Shiatsu]] [[masszázs]].<ref name="SHENNONG">{{cite web|url=https://kinaiorvoslas.hu/content/kinai_orvos_kepzes2.php|title=A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája|publisher=Shennong Kínai Orvosi Intézet|accessdate=2020-05-18}}</ref> Gyakran a [[csikung]]ot és a [[tajcsicsuan]]t is szorosan összefüggésbe hozzák vele.<ref>{{cite web|url=http://www.chikung-taichi.hu/gyogyaszat.php|title=A chikung és a gyógyászat|publisher=Vörös Főnix Chikung Iskola|accessdate=2020-05-18}}</ref> |
A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző [[gyógynövény]]kúrák, [[akupunktúra]], étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a [[Shiatsu]] [[masszázs]].<ref name="SHENNONG">{{cite web|url=https://kinaiorvoslas.hu/content/kinai_orvos_kepzes2.php|title=A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája|publisher=Shennong Kínai Orvosi Intézet|accessdate=2020-05-18}}</ref> Gyakran a [[csikung]]ot és a [[tajcsicsuan]]t is szorosan összefüggésbe hozzák vele.<ref>{{cite web|url=http://www.chikung-taichi.hu/gyogyaszat.php|title=A chikung és a gyógyászat|publisher=Vörös Főnix Chikung Iskola|accessdate=2020-05-18}}</ref> |
||
Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,<ref name="SHENNONG"/> a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége [[Mao Ce-tung]] idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.<ref name="MANCS">{{cite journal|url=https://magyarnarancs.hu/tudomany/veny-nelkul-97433|title=Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai|journal=[[Magyar Narancs]]|author=Barotányi Zoltán|volume=49|date=2015-12-03|accessdate=2020-05-18}}</ref> Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a [[Jin-jang|jin-jang rendszer]], az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand Fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.{{forráskérő}} Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem,<ref name="MANCS"/> mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás.<ref name="SBM_Novella">{{cite web|url=https://sciencebasedmedicine.org/what-is-traditional-chinese-medicine/|title=What is Traditional Chinese Medicine?|publisher=Science Based Medicine|author=Novella, Steven|date=2012-01-25|accessdate=2020-05-18|language=angol}}</ref> |
Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,<ref name="SHENNONG"/> a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége [[Mao Ce-tung]] idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.<ref name="MANCS">{{cite journal|url=https://magyarnarancs.hu/tudomany/veny-nelkul-97433|title=Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai|journal=[[Magyar Narancs]]|author=Barotányi Zoltán|volume=49|date=2015-12-03|accessdate=2020-05-18}}</ref> Elméleti alapja a természet, a [[Világűr|kozmosz]] és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a [[Jin-jang|jin-jang rendszer]], az [[Öt elem (kínai)|öt elem]] (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand Fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.{{forráskérő}} [[Tudomány|Tudományos]] szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a [[Kínai filozófia|filozófiai]] elem,<ref name="MANCS"/> mint a valódi [[Orvostudomány|orvosilag]] vagy [[Biológia|biológiailag]] igazolható állítás.<ref name="SBM_Novella">{{cite web|url=https://sciencebasedmedicine.org/what-is-traditional-chinese-medicine/|title=What is Traditional Chinese Medicine?|publisher=Science Based Medicine|author=Novella, Steven|date=2012-01-25|accessdate=2020-05-18|language=angol}}</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2020. május 18., 22:12-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 |
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a komplementer és alternatív medicina körébe sorolják,[1] s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt áltudományosnak tekinthetők.[2][3] Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.[4]
A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a Shiatsu masszázs.[5] Gyakran a csikungot és a tajcsicsuant is szorosan összefüggésbe hozzák vele.[6]
Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,[5] a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.[7] Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand Fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem,[7] mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás.[8]
Története
A hagyományos kínai orvoslás filozófiája ugyanabból a tőből ered, mint a taoizmus és a buddhizmus. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel.[9] Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően. Valószínűleg ez az oka, hogy a HKO oly sok taoista eredetű elvet örökölt.
Uralkodásának aranykora alatt i. e. 2698-tól 2596-ig, Csi Po () (岐伯) miniszterével folytatott párbeszédének eredményeképp, a kínai hagyományok feltételezése szerint Huang-ti (), a Sárga Császár alkotta meg a Nej csing szu ven ()t (内经·素問》) avagy a Belső könyvek - Egyszerű kérdések (más értelmezés szerint: A belgyógyászat alapkérdései) melyet Huang Ti nej csing ()ként is ismerünk. A modern tudomány feltételezése szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós vagy tudósok állíthatták össze, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.
A Han-dinasztia (i. e. 202 – i. sz. 220) ideje alatt Zhang Zhongjing (张仲景/張仲景), a kínai Hippokratész, aki Chang-sha polgármestere volt az i. sz. második század vége felé, írta az Értekezés a hidegkárokról című tanulmányt, mely a legkorábbi ismert utalást tartalmazza a Neijing Suwen-re vonatkozólag. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, Hua Tuo (i. sz. 140 – 208) volt, aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnózis során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.
A Jin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i. sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Jia Yi Jing (甲乙经/甲乙經) című művében i. sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Neijing Suwennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i. sz. XI. században vizsgálta át.
2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott egy újfajta maláriagyógyszer felfedezéséért Juju Tu a kínai hagyományos orvoslással foglalkozó akadémia munkatársa. [10]
Magyarországon
Dr. Eőry Ajándok, a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az 1989 év szeptemberében. Tevékenységüket a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával végzik.[11]
1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével. Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet)keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján. 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel. A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma,Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának. A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében. Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára. 2011 májusa óta a NEFMI Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozatot alapított, amelyben a Hagyományos Kínai Orvoslás szakemberei is helyet kaptak, ezzel is erősítve a szakma részvételével annak elismertségét és a szabályozására tett kísérleteket bátorítja. A NATO RTO 195 programja is foglalkozik az akupunktúra alkalmazásának lehetőségeivel katonai és civil egészségügyi ellátásban, amely 3 éves kutatási munkában magyar meghívott szakember (Dr. Hegyi Gabriella) is dolgozik.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Kónya Judit: Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat. WEBBeteg.hu, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ „Hard to swallow” (angol nyelven). Nature 448 (7150), 105-106. o. PMID 17625521. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály: Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről. Egészségügyi Rendszerek Adattára, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ a b A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája. Shennong Kínai Orvosi Intézet. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ A chikung és a gyógyászat. Vörös Főnix Chikung Iskola. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ a b Barotányi Zoltán (2015. december 3.). „Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai”. Magyar Narancs 49. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ Novella, Steven: What is Traditional Chinese Medicine? (angol nyelven). Science Based Medicine, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ Su Wen, 3. fejezet
- ↑ index.hu: Fonalférgek és malária: odaítélték a 2015-ös orvosi Nobelt, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2015. október 5.) „"A kínai Juju Tu (aki amúgy a 12. női orvosi Nobel-díjas, viszont az első kínai nő, aki orvosi Nobelt kapott) egy olyan növény maláriaellenes hatásának igazolásáért kapta a díjat, melyet a kínai hagyományos gyógyászat már nagyon régóta használt láz- és gyulladáscsökkentőként. A felfedezés az 1970-es évek elején történt, az artemisinin nevű hatóanyagot az egynyári üröm cserjéjéből vonják ki, bár a növény maláriaellenes hatását már a 4. század közepén született feljegyzésben is említik."”
- ↑ [1]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Traditional Chinese Medicine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.