„Genrih Grigorjevics Jagoda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
-szóismétlés
+némi korrekció
1. sor: 1. sor:
[[Image:Genrikh_Yagoda.jpeg|thumb|Genrih Jagoda]]
[[Image:Genrikh_Yagoda.jpeg|thumb|Genrih Jagoda]]


'''Genrih Grigorjevics Jagoda''' (Генрих Григорьевич Ягода) ([[Łódź]], [[1891]] – [[Moszkva]], [[1938]], [[március 15]].): a [[Szovjetunió|szovjet]] Belügyi Népbiztosság ([[NKVD]]) vezetője [[1934]]–[[1936]] között.
'''Genrih Grigorjevics Jagoda''' (Генрих Григорьевич Ягода) ([[Łódź]], [[1891]] – [[Moszkva]], [[1938]], [[március 15]].): a [[Szovjetunió|szovjet]] [[NKVD|belügyi népbiztosa]] [[1934]]–[[1936]] között.


Jagoda az abban az időben a cári Oroszországhoz tartozó Łódźban született 1891-ben, egy zsidó kézműves családjában. 1907-ben lépett be a [[bolsevik párt]]ba, de már ezt megelőzően is közreműködött az orosz forradalmi mozgalomban, tizenegy évesen egy [[Nyizsnij Novgorod]]-i helyi bolsevik újság terjesztésében segédkezett. [[1917]]-től a bolsevik párt katonai szervezetében kapott szerepet, [[1919]]-ben az [[NKVD]] egyik elődjének számító [[Cseka]] állományába került. Itt viszonylag hamar felkúszott a ranglétrán, kisebb jelentőségű feladatok után decemberben már adminisztratív vezetőnek nevezték ki. [[1923]] szeptemberében nevezték ki az egykori Csekát is magába olvasztó [[OGPU]] második, illetve [[1926]]-ban első elnökhelyettesévé, majd [[1934]]-ben (korábbi felettesei, [[Feliksz Dzerzsninszkij|Dzerzsinszkij]] és [[Vjacseszlav Menzsinszkij|Menzsinszkij]] halála után) az időközben Belügyi Népbiztossággá átkeresztelt szervezet vezetője lesz. Sok történész szerint egyébként Menzsinszkij megmérgezésében maga is aktívan közreműködhetett, illetve már kinevezése után részt vállalt [[Szergej Kirov]] meggyilkolásának előkészítésében is.
Jagoda az abban az időben a cári Oroszországhoz tartozó Łódźban született 1891-ben, egy zsidó kézműves családjában. 1907-ben lépett be a [[bolsevik párt]]ba, de már ezt megelőzően is közreműködött az orosz forradalmi mozgalomban, tizenegy évesen egy [[Nyizsnij Novgorod]]-i helyi bolsevik újság terjesztésében segédkezett. [[1917]]-től a bolsevik párt katonai szervezetében kapott szerepet, [[1919]]-ben a szovjet titkosrendőrség, a [[Cseka]] állományába került. Itt viszonylag hamar felkúszott a ranglétrán, kisebb jelentőségű feladatok után decemberben már adminisztratív vezetőnek nevezték ki. [[1923]] szeptemberében nevezték ki az egykori Cseka helyét átvevő [[OGPU]] második, illetve [[1926]]-ban első elnökhelyettesévé, majd [[1934]]-ben (korábbi felettesei, [[Feliksz Dzerzsninszkij|Dzerzsinszkij]] és [[Vjacseszlav Menzsinszkij|Menzsinszkij]] halála után) a Belügyi Népbiztosság élére nevezik ki, amely szervezetbe az OGPU-t is beolvasztották. Sok történész szerint egyébként Menzsinszkij megmérgezésében maga is aktívan közreműködhetett, illetve már kinevezése után részt vállalt [[Szergej Kirov]] meggyilkolásának előkészítésében is.


[[1935]]-től a [[Joszif Sztálin|sztálini]] politikai tisztogatások (nyilvános koncepciós perek) előkészítésében kapott szerepet, de ezt a feladatot már nem ő, hanem addigi helyettese, [[Nyikolaj Jezsov]] fejezte be, az első nagy per után hamarosan leváltották az [[NKVD]] éléről, és a jóval kisebb jelentőségű Postaügyi Népbiztosság vezetőjévé nevezték ki. Itt sem maradhatott azonban sokáig, mert [[1937]] tavaszán letartóztatták, és egy évvel később, [[1938]]-ban a harmadik moszkvai perben árulás, és kormányellenes összeesküvés (többek között Kirov meggyilkolása{{hivn|kirov}}) miatt elítélték, és nem sokkal később ki is végezték.
[[1935]]-től a [[Joszif Sztálin|sztálini]] politikai tisztogatások (nyilvános koncepciós perek) előkészítésében kapott szerepet, de ezt a feladatot már nem ő, hanem addigi helyettese, [[Nyikolaj Jezsov]] fejezte be, az első nagy per után hamarosan leváltották az [[NKVD]] éléről, és a jóval kisebb jelentőségű Postaügyi Népbiztosság vezetőjévé nevezték ki. Itt sem maradhatott azonban sokáig, mert [[1937]] tavaszán letartóztatták, és egy évvel később, [[1938]]-ban a harmadik moszkvai perben árulás, és kormányellenes összeesküvés (többek között Kirov meggyilkolása{{hivn|kirov}}) miatt elítélték, és nem sokkal később ki is végezték.

A lap 2005. augusztus 19., 01:22-kori változata

Fájl:Genrikh Yagoda.jpeg
Genrih Jagoda

Genrih Grigorjevics Jagoda (Генрих Григорьевич Ягода) (Łódź, 1891Moszkva, 1938, március 15.): a szovjet belügyi népbiztosa 19341936 között.

Jagoda az abban az időben a cári Oroszországhoz tartozó Łódźban született 1891-ben, egy zsidó kézműves családjában. 1907-ben lépett be a bolsevik pártba, de már ezt megelőzően is közreműködött az orosz forradalmi mozgalomban, tizenegy évesen egy Nyizsnij Novgorod-i helyi bolsevik újság terjesztésében segédkezett. 1917-től a bolsevik párt katonai szervezetében kapott szerepet, 1919-ben a szovjet titkosrendőrség, a Cseka állományába került. Itt viszonylag hamar felkúszott a ranglétrán, kisebb jelentőségű feladatok után decemberben már adminisztratív vezetőnek nevezték ki. 1923 szeptemberében nevezték ki az egykori Cseka helyét átvevő OGPU második, illetve 1926-ban első elnökhelyettesévé, majd 1934-ben (korábbi felettesei, Dzerzsinszkij és Menzsinszkij halála után) a Belügyi Népbiztosság élére nevezik ki, amely szervezetbe az OGPU-t is beolvasztották. Sok történész szerint egyébként Menzsinszkij megmérgezésében maga is aktívan közreműködhetett, illetve már kinevezése után részt vállalt Szergej Kirov meggyilkolásának előkészítésében is.

1935-től a sztálini politikai tisztogatások (nyilvános koncepciós perek) előkészítésében kapott szerepet, de ezt a feladatot már nem ő, hanem addigi helyettese, Nyikolaj Jezsov fejezte be, az első nagy per után hamarosan leváltották az NKVD éléről, és a jóval kisebb jelentőségű Postaügyi Népbiztosság vezetőjévé nevezték ki. Itt sem maradhatott azonban sokáig, mert 1937 tavaszán letartóztatták, és egy évvel később, 1938-ban a harmadik moszkvai perben árulás, és kormányellenes összeesküvés (többek között Kirov meggyilkolásaSablon:Hivn) miatt elítélték, és nem sokkal később ki is végezték.

Jegyzetek

[1] A harmadik moszkvai per ugyanúgy egy koncepciós per volt, mint amilyeneknek az előkészítésében ő maga is segédkezett, a sors furcsa fintora, hogy a más személyek esetében tökéletesen hazug, koholt vád, hogy részt vettek Kirov meggyilkolásában, Jagoda esetében akár igaz is lehetett.

Forrás

  • Béládi László–Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Államtudományi és Politikatudományi Intézet
  1. kirov