Matétea

A maté fogyasztásához használt szívószál

A matétea, yerba mate tea vagy maté (portugálul chimarrão, guaraníul kaaiguá – kaa= fű, i = víz, guá = -ból; azaz "vízből származó fű", jezsuiták teája, Szent Bartholomeo teája, Paraguay tea, yerba tea) a matéfa (Ilex paraguariensis) (dél-amerikai magyal, Paraguay magyal) megszárított leveleiből és száracskáiból készült főzet. Ez a Dél-Amerikában honos örökzöld fafaj, karcsú, 5-6 m magas, csoportokban nő. A 10-16 cm hosszú, bőrszerű, csipkés vagy fűrészelt szélű leveleit parázs felett megszárítják (ritkábban forró vízbe merítik), majd felaprítják.

A maté elnevezés a kecsua mati szóból ered, amely poharat vagy egyéb ivóalkalmatosságot jelent, és ami később a maté ivására használt tök (Lagenaria siceraria) népies elnevezéseként terjedt el. A guaraní indiánok „Caaigúa” nevezték a matétököt. Hogy mégis inkább a kecsua elnevezés terjedt el, annak egyszerű oka van: a spanyolok számára könnyebben kiejthető volt.

A maténak élénkítő hatása van a benne található 0,3-1,5% koffeinnek, 4-10% kaffetanninnak (kávécsersav; ez csersavra, majd koffeinre hidrolizál), teobrominnak és teofillinnek köszönhetően. Ezentúl a maté tisztító hatású is a benne lévő (flavonoid és alkaloid) antioxidánsok miatt.

Hagyományosan forrón, a szintén maténak hívott kis pohárból szívják fel a főzetet a bombillá-nak nevezett szűrős, fém szívószál segítségével. A hasonló, de hidegen fogyasztott ital neve tereré.

A maté története

A prehispán időszakban a guaraník agyag edénykékből, főzetként itták a yerba matét. Mivel nem használtak bombillá-t, a teát a fogaikkal szűrték, a szájukba kerülő matéfüvet pedig kiköpték. A hideg teát gyakran itták üreges nádacskákkal is. Ebben az időszakban még gyakori volt az a mára már eltűnt szokás, hogy az őserdőben tett hosszú útjaik során yerba mate-leveleket rágcsáltak.

A yerba maté a guaraní kultúrában kultikus, rituális szereppel bírt, valamint gyakran használták fizetőeszközként más törzsekkel folytatott cserekereskedelem során. Úgy tartották, hogy miután az istenek befejezték a világ teremtését, mind összegyűltek és matéteát ittak. Egy legenda szerint a yerba matét Tup, a jó isten adta az embereknek, hogy segítse őket.

A maté elkészítését a guaraní indiánoktól tanulták el a spanyol és portugál gyarmatosítók, a yerba matét pedig „Hierbas del Paraguay”-nak, azaz paraguayi fűnek nevezték. Kezdetben fogalmuk sem volt arról, hogy a levelek egy őserdőben növő fáról származnak.

A XVI. század vége felé érkeztek az első jezsuiták azzal a céllal, hogy megtérítsék a guaraníkat. Kezdetben tiltották a fogyasztását, mert az ördögtől valónak tartották, de a későbbiekben elfogadottá vált, és előszeretettel használták másnaposság, egyes mérgezések és skorbut kezelésére.

1645-ben a jezsuiták megkapták a yerba maté kereskedelemre vonatkozó királyi engedélyt, és megkezdték termesztését. Ezt követően a yerba maté kereskedelem fokozatosan fő bevételi forrásukká vált, ami után Spanyolország királyának adóznak. A szervezetre gyakorolt pozitív hatásai és a yerba maté értéke miatt ebből az időszakból származik az „oro verde”, a zöld arany elnevezés.

A XVIII. század közepére a yerba maté fogyasztása a dél-amerikai társadalom minden rétegében elterjedté vált, de minden réteg a saját szokásai szerint készítette és fogyasztotta a matéteát. Például Buenos Airesben szinte minden családnak volt matéedénye. Sőt gyakran kettő is: külön az édes, és külön a keserű matéteának. A yerba maté-tea kereskedelme virágzó üzletággá vált, egészen addig, míg 1767-ben III. Károly el nem rendelte a jezsuiták kiűzését. A jezsuiták által alapított települések lassan elnéptelenedtek, az ültetvényeket visszahódította az őserdő. A yerba matét ismét csak az indiánok gyűjtötték be az őserdőben, természetes lelőhelyén. Csak a XX. század első felében élesztették fel újra a yerba maté termesztését a jezsuiták régi ültetvényeinek a helyén, és csak ezt követően hódította meg újra a kontinenst.

Később Dél-Amerika több országában elterjedt, fogyasztják Argentínában, Uruguayban, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és Chilében. Legnagyobb népszerűségnek Argentínában és Uruguayban örvend. Uruguayban a lakosság nagy része napközben is matézik, gyakran látni az utcán matézó embereket. A matéivás nem egyszerű szomjoltó tevékenység, általános, hogy az emberek másokkal közösen matéznak.

A maté elkészítése

Fontos, hogy a matéhoz használt víz 85 °C-nál ne legyen melegebb. Nem ajánlatos forrásban lévő vízzel leönteni a yerba matét, mert 100 °C-on már elveszíti pozitív tulajdonságainak jó részét, és az ízében is nem kívánt jegyek jelennek meg. A vizet hozzáöntjük az aprított fűhöz, és ezzel készen is van a kesernyés, enyhén habos és jellegzetes illatú maté. A kesernyés íz a maté sajátja, a nem ilyen ízű maté nem is maté.

A matépohár érlelése

A fából vagy tökből készült poharakat az első használat előtt érlelni kell, hogy ne adjanak a főzetnek mellékízeket. A legegyszerűbb módszer használt matéfüvet önteni az új pohárba, és néhány napig állni hagyni.

Gyógyhatása

• Koffeintartalma miatt serkenti a központi idegrendszer működését, figyelemserkentő és a szellemi képességet javító, továbbá fokozza a szívműködést és a légzőrendszer működését. A matékészítményeknél nemcsak a koffein hatása érvényesül, hanem a benne lévő cseranyagoké, szaponinoké és flavonoidoké is, mert ezek módosítják a koffein hatását.
• Az anyagcserét mintegy 10%-kal emeli. A növény pontosan nem ismert módon segít a zsírok lebontásában, ezért jó elhízás elleni szer.
• Teája élénkíti, és ellenállóbbá teszi a szervezetet. Megfázások és influenza ellen magas C-vitamin-tartalma miatt javallt.
• Vízhajtó hatása révén megszünteti a menstruáció előtti puffadtságot.

Felhasználása

• Serkentő hatása miatt kiváló kóros lesoványodás esetén.
• A maté alapú készítményeket vesebetegségeknél vizelethajtóként használják.
• Jó kiegészítő szer fogyókúrázóknak is.
• Segít a szívnek abban, hogy még több több oxigént kapjon.
• Érnyugtató hatásának köszönhetően optimalizálja a magas vérnyomást.
• Erős zsírégető hatású

Figyelmeztetés

Az előírt adagolás betartása esetén nincs szükség óvintézkedésre. Túladagolása veszélyes, mert álmatlanságot és izomremegést okozhat. Doppingszerként is számon tartják. Koffeintartalma miatt gyomoridegességet, hasmenést okozhat. Tannintartalma miatt fogyasztása nem ajánlott nyelőcsőrákban szenvedőknek.

Forrás

• A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
• A maté csodái, cikk a Patika Magazinban