„Barcza Elemér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiegészítés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:

{{Katona infobox
{{Katona infobox
| név = Barcza Elemér
| név = Barcza Elemér
13. sor: 12. sor:
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?)
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?)
| rang =őrnagy
| rang =őrnagy
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály, Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor, Tábori Tüzér Lőiskola, 21. Tábori tüzérosztály
| csatái = [[második világháború]]
| csatái = [[második világháború]]
| kitüntetései =
| kitüntetései =
26. sor: 25. sor:
Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.
Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.


A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogság|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A kiképzett lovakat dél-amerikai országokba ([[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába) adta el. Az üzlet igen sikeres volt. Később feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el.
A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogoly|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A lovait dél-amerikai országokba ([[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába) adta el. Ez az üzlet igen sikeres volt. Később azonban feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el.


=== Kitüntetései ===
=== Kitüntetései ===
37. sor: 36. sor:
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }}
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }}
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2019. december 1., 10:44-kori változata

Barcza Elemér
Született1904. szeptember 13.
Komárom
Meghalt1987. július 13. (82 évesen)
Buenos Aires
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Fegyvernemtüzérség
Szolgálati ideje1928.08.20-1945 (?)
Rendfokozataőrnagy
Egysége2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály, Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor, Tábori Tüzér Lőiskola, 21. Tábori tüzérosztály
Csatáimásodik világháború
Civilbenlovaglótanár, lótenyésztő

Nagyalásonyi Barcza Elemér (Komárom, 1904. szeptember 13.Buenos Aires, 1987. július 13.) - magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az 1936. évi nyári olimpia résztvevője, de ellenszegülés miatt nem ért el helyezést.

Élete

A gimnáziumot Keszthelyen végezte. A MÚE és a BEAC sikeres úszója. 1928. augusztus 20-án kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1928. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1928–1931 között különböző beosztásokban tüzértisztként szolgált. 1931–1932-ben végezte el az örkénytábori Lovagló Tanárképző és Hajtóiskolát. 1933. augusztus 1-től a 2. Tüzérosztálynál, 1934. július 1-től az 1. Gyalogezrednél szolgált.

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben a díjugratás egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a versenyből kizárták őket. A csapat további tagjai Platthy József és Szepessy-Schaurek Ottmár voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál Budapesten, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a losonci 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.

A második világháború végén amerikai hadifogságba esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. Párizsban fotóriporterként dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban Argentínába távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki díjugratásra. A lovait dél-amerikai országokba (Chilébe, Bolíviába és persze Argentínába) adta el. Ez az üzlet igen sikeres volt. Később azonban feladta ezt a vállalkozását és Buenos Airesbe költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben helyezték el.

Kitüntetései

Irodalom

  • Győr Béla. Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség (2017). ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. november 24. 
  • Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.

További információk