„Barcza Elemér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kiegészítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Katona infobox |
{{Katona infobox |
||
| név = Barcza Elemér |
| név = Barcza Elemér |
||
13. sor: | 12. sor: | ||
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?) |
| szolgálati idő =1928.08.20-1945 (?) |
||
| rang =őrnagy |
| rang =őrnagy |
||
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály |
| egysége = 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály, Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor, Tábori Tüzér Lőiskola, 21. Tábori tüzérosztály |
||
| csatái = [[második világháború]] |
| csatái = [[második világháború]] |
||
| kitüntetései = |
| kitüntetései = |
||
26. sor: | 25. sor: | ||
Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében. |
Az [[1936. évi nyári olimpiai játékok]]on Berlinben a [[díjugratás]] egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a [[Lovaglás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon|versenyből]] kizárták őket. A csapat további tagjai [[Platthy József]] és [[Szepessy-Schaurek Ottmár]] voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál [[Budapest]]en, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a [[losonc]]i 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében. |
||
A [[második világháború]] végén |
A [[második világháború]] végén [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Hadifogoly|hadifogságba]] esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. [[Párizs]]ban [[Fényképezés|fotóriporterként]] dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban [[Argentína|Argentínába]] távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki [[díjugratás]]ra. A lovait dél-amerikai országokba ([[Chile|Chilébe]], [[Bolívia|Bolíviába]] és persze Argentínába) adta el. Ez az üzlet igen sikeres volt. Később azonban feladta ezt a vállalkozását és [[Buenos Aires]]be költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait [[Keszthely]]en, a Szent Miklós temetőben helyezték el. |
||
=== Kitüntetései === |
=== Kitüntetései === |
||
37. sor: | 36. sor: | ||
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }} |
*{{cite book |author=Győr Béla |year=2017 |title=Magyar lovasok az olimpiai játékokon |location=Budapest |publisher=Magyar Lovassport Szövetség |isbn=978-963-12-8628 |pagee= 16-17|accessdate=2019-11-24 }} |
||
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás. |
*Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás. |
||
↥ |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2019. december 1., 10:44-kori változata
Barcza Elemér | |
Született | 1904. szeptember 13. Komárom |
Meghalt | 1987. július 13. (82 évesen) Buenos Aires |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Fegyvernem | tüzérség |
Szolgálati ideje | 1928.08.20-1945 (?) |
Rendfokozata | őrnagy |
Egysége | 2. Tüzérosztály, 1. Gyalogezred, 1. Tüzérosztály, Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor, Tábori Tüzér Lőiskola, 21. Tábori tüzérosztály |
Csatái | második világháború |
Civilben | lovaglótanár, lótenyésztő |
Nagyalásonyi Barcza Elemér (Komárom, 1904. szeptember 13.–Buenos Aires, 1987. július 13.) - magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. Az 1936. évi nyári olimpia résztvevője, de ellenszegülés miatt nem ért el helyezést.
Élete
A gimnáziumot Keszthelyen végezte. A MÚE és a BEAC sikeres úszója. 1928. augusztus 20-án kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1928. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1928–1931 között különböző beosztásokban tüzértisztként szolgált. 1931–1932-ben végezte el az örkénytábori Lovagló Tanárképző és Hajtóiskolát. 1933. augusztus 1-től a 2. Tüzérosztálynál, 1934. július 1-től az 1. Gyalogezrednél szolgált.
Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben a díjugratás egyéni és csapatversenyében indult. Egyéniben „Kópé” nevű lova háromszor ellenszegült, így a versenyből kizárták őket. A csapat további tagjai Platthy József és Szepessy-Schaurek Ottmár voltak, akik az ellenszegülés miatt szintén visszaléptek a további küzdelmektől. 1937. augusztus 1-től az 1. Tüzérosztálynál Budapesten, szolgált és 1939. május 1-jén századossá léptették elő. 1940. december 1-től a hajmáskéri Tüzér Gyakorló és Kiképző Tábor állományában, 1941. október 1-jétől a Tábori Tüzér Lőiskola állományában szintén Hajmáskéren, majd 1944. július 1-től a losonci 21. Tábori tüzérosztálynál szolgált. 1943. augusztus 1-jén léptették elő őrnaggyá. Katonai szolgálata mellett a lovassport iránt elkötelezett volt és részt vett az olimpiai lovascsapatok felkészítésében.
A második világháború végén amerikai hadifogságba esett. Pár hónap után szabadon engedték és akkor úgy döntött, hogy nem tér haza, hanem kivándorol. Párizsban fotóriporterként dolgozott, a témái a lóversenyek voltak. 1948-ban Argentínába távozott, ahol birtokot vett magának és lovakat képzett ki díjugratásra. A lovait dél-amerikai országokba (Chilébe, Bolíviába és persze Argentínába) adta el. Ez az üzlet igen sikeres volt. Később azonban feladta ezt a vállalkozását és Buenos Airesbe költözött, ahol lovaglótanár lett. Tanított a Club Alemaniában és a Club Hipicóban is. Az 1970-es évek végén vonult nyugdíjba. Buenos Airesben hunyt el 1987. július 13-án. Végakaratának megfelelően, hamvait Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben helyezték el.
Kitüntetései
- Magyar Koronás Nagy Aranyérem
- Felvidéki Emlékérem
- Erdélyi Emlékérem
- Nagy Honvéd Sportügyességi Jelvény (1943)
Irodalom
- Győr Béla. Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség (2017). ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. november 24.
- Győr Béla–Klész László: Magyar hivatásos katonák az újkori olimpiai játékokon. Bp. 2002. – Személyi forrás.
További információk
- Barcza Elemér. eletrajzilexikon. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
- Barcza Elemér. zaol.hu. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
- Barcza Elemér. huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
- Barcza Elemér. sports-reference.com. (Hozzáférés: 2016. május 20.)