„Alekszandr Romanovics Lurija” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Szovjetek kategória eltávolítva; Szovjet személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
[[Kategória:Pszichológusok]] |
[[Kategória:Pszichológusok]] |
||
[[Kategória:Neuropszichológusok]] |
[[Kategória:Neuropszichológusok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Szovjet személyek]] |
||
[[Kategória:1902-ben született személyek]] |
[[Kategória:1902-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1977-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1977-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2019. november 22., 18:40-kori változata
Alekszandr Romanovics Lurija | |
Arcképe 1925 körül | |
Született | Александр Романович Лурия 1902. július 16. Kazán, Orosz Birodalom |
Elhunyt | 1977. augusztus 14. (75 évesen) Moszkva, Szovjetunió |
Állampolgársága | szovjet |
Nemzetisége | szovjet |
Szülei | Roman Albertovics Lurija |
Foglalkozása | pszichológus neuropszichológus egyetemi tanár |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Romanovics Lurija témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alekszandr Romanovics Lurija (oroszul: Александр Романович Лурия; Kazán, Orosz Birodalom, 1902. július 16. – Moszkva, Szovjetunió 1977. augusztus 14.) nemzetközi hírű szovjet pszichológus, neuropszichológus, egyetemi tanár, az orvosi és a pedagógiai tudományok doktora, akadémikus, a klinikai pszichológia és a defektológia (=oligofrénpedagógia) kiváló művelője.
Életútja
Orvoscsaládból származott, ő is orvosi tanulmányokat folytatott a kazáni egyetemen. Sokat utazott külföldre. Magyarországon is tartott előadásokat. Számos műve jelent meg angol nyelven. Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev, Ivan Petrovics Pavlov és Sigmund Freud nagy hatással voltak rá. A reflexológia és a pszichoanalízis inspirációit ötvözve alakított ki egy kísérleti módszert konfliktusok feltárására. Lev Szemjonovics Vigotszkij iskolájának tagja.
Kutatásait főként a moszkvai pszichológiai és defektológiai tudományos kutató intézetekben végezte. Lurija kidolgozta a magasabb pszichikus funkciók agyi képviseletének modern elméletét. Neuropszichológiai iskolája jelentősen továbbfejlesztette a lokalizációs tant és számos vizsgálómódszert dolgozott ki az agykérgi sérültek pszicho-diagnosztikájára és gyógypedagógiai rehabilitációjára.
Munkái (válogatás)
- A pszichoanalízis a jelenkori pszichológia fő irányainak tükrében, Kazán, 1923, magyar nyelvű rövidített változat, publikálva magyarul 1997-ben a Thalassa Alapítvány által1923
- Травматическая афазия. (=Traumás afázia). Moszkva, 1947
- Мозг и психические процессы. (=Az agy és a mentális folyamatok), Moszkva, 1963; második kiad. 1970
- Az emberi agy és a pszichikus folyamatok. in: Filozófiai problémák a magasabb rendű idegműködés fiziológiájában és a pszichológiában. Budapest, 1965
- Лобные доли и регуляция психических процессов. (=A frontális lebeny és a mentális folyamatok szabályozása) Moszkva, 1966
- Válogatott tanulmányok; vál. Osmanné Sági Judit, ford. Erős Ferenc, Józsa Péter, bev. Tomka Imre; Gondolat, Bp., 1975
- The Cognitive Development: Its Cultural and Social Foundations. Harvard University Press, 1976. ISBN 0-674-13731-0
- Utam a lélekhez. Tudományos önéletrajz; szerk. E. D. Homszkaja, ford. Pléh Csaba; Gondolat, Bp., 1987
Források
- Gordosné Szabó Anna: Lurija, Alexandr Romanovics. In: Pedagógiai Lexikon. 2. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 377. p.
- Lurija, Alexandr Romanovics[halott link]
További információk
- Pléh Csaba: Pszichológia-történet. Budapest, 1992.;
- Bachmann, W.: Biographien sowjetischer Defektologen. Neuburgweier, 1972. (angol-német-orosz nyelven) Giessen, 1979. 64-65.