„Alekszandr Romanovics Lurija” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a Szovjetek kategória eltávolítva; Szovjet személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
55. sor: 55. sor:
[[Kategória:Pszichológusok]]
[[Kategória:Pszichológusok]]
[[Kategória:Neuropszichológusok]]
[[Kategória:Neuropszichológusok]]
[[Kategória:Szovjetek]]
[[Kategória:Szovjet személyek]]
[[Kategória:1902-ben született személyek]]
[[Kategória:1902-ben született személyek]]
[[Kategória:1977-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1977-ben elhunyt személyek]]

A lap 2019. november 22., 18:40-kori változata

Alekszandr Romanovics Lurija
Arcképe 1925 körül
Arcképe 1925 körül
SzületettАлександр Романович Лурия
1902. július 16.
Kazán, Orosz Birodalom
Elhunyt1977. augusztus 14. (75 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Állampolgárságaszovjet
Nemzetiségeszovjet szovjet
SzüleiRoman Albertovics Lurija
Foglalkozásapszichológus
neuropszichológus
egyetemi tanár
Iskolái
  • Kazan State Medical University (–1921)
  • I.M. Sechenov First Moscow State Medical University (–1937)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Romanovics Lurija témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alekszandr Romanovics Lurija (oroszul: Александр Романович Лурия; Kazán, Orosz Birodalom, 1902. július 16.Moszkva, Szovjetunió 1977. augusztus 14.) nemzetközi hírű szovjet pszichológus, neuropszichológus, egyetemi tanár, az orvosi és a pedagógiai tudományok doktora, akadémikus, a klinikai pszichológia és a defektológia (=oligofrénpedagógia) kiváló művelője.

Életútja

Orvoscsaládból származott, ő is orvosi tanulmányokat folytatott a kazáni egyetemen. Sokat utazott külföldre. Magyarországon is tartott előadásokat. Számos műve jelent meg angol nyelven. Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev, Ivan Petrovics Pavlov és Sigmund Freud nagy hatással voltak rá. A reflexológia és a pszichoanalízis inspirációit ötvözve alakított ki egy kísérleti módszert konfliktusok feltárására. Lev Szemjonovics Vigotszkij iskolájának tagja.

Kutatásait főként a moszkvai pszichológiai és defektológiai tudományos kutató intézetekben végezte. Lurija kidolgozta a magasabb pszichikus funkciók agyi képviseletének modern elméletét. Neuropszichológiai iskolája jelentősen továbbfejlesztette a lokalizációs tant és számos vizsgálómódszert dolgozott ki az agykérgi sérültek pszicho-diagnosztikájára és gyógypedagógiai rehabilitációjára.

Munkái (válogatás)

  • A pszichoanalízis a jelenkori pszichológia fő irányainak tükrében, Kazán, 1923, magyar nyelvű rövidített változat, publikálva magyarul 1997-ben a Thalassa Alapítvány által1923
  • Травматическая афазия. (=Traumás afázia). Moszkva, 1947
  • Мозг и психические процессы. (=Az agy és a mentális folyamatok), Moszkva, 1963; második kiad. 1970
  • Az emberi agy és a pszichikus folyamatok. in: Filozófiai problémák a magasabb rendű idegműködés fiziológiájában és a pszichológiában. Budapest, 1965
  • Лобные доли и регуляция психических процессов. (=A frontális lebeny és a mentális folyamatok szabályozása) Moszkva, 1966
  • Válogatott tanulmányok; vál. Osmanné Sági Judit, ford. Erős Ferenc, Józsa Péter, bev. Tomka Imre; Gondolat, Bp., 1975
  • The Cognitive Development: Its Cultural and Social Foundations. Harvard University Press, 1976. ISBN 0-674-13731-0
  • Utam a lélekhez. Tudományos önéletrajz; szerk. E. D. Homszkaja, ford. Pléh Csaba; Gondolat, Bp., 1987

Források

További információk

  • Pléh Csaba: Pszichológia-történet. Budapest, 1992.;
  • Bachmann, W.: Biographien sowjetischer Defektologen. Neuburgweier, 1972. (angol-német-orosz nyelven) Giessen, 1979. 64-65.