„Radiális sebesség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
A [[kettőscsillag]]ok esetében a csillagok [[pálya (csillagászat)|pályamozgása]] néhány [[A sebesség mértékegységei|km/s]]-os periodikus változást idéz elő a radiális sebességben, így a Doppler-effektus miatt a színképük is periodikusan változik. Azokat a kettőscsillagokat amelyekről csak a radiális sebesség mérésével, vagyis csak spekroszkópiával állapítható meg, hogy kettőscsillagok, [[spektroszkópiai kettős]]öknek is nevezik. A radiális sebesség megfigyelésével megbecsülhető a csillagok tömege, illetve egyéb fontos paramétereik, mint például az [[Excentricitás (csillagászat)|excentricitás]], és a [[fél nagytengely]]. |
A [[kettőscsillag]]ok esetében a csillagok [[pálya (csillagászat)|pályamozgása]] néhány [[A sebesség mértékegységei|km/s]]-os periodikus változást idéz elő a radiális sebességben, így a Doppler-effektus miatt a színképük is periodikusan változik. Azokat a kettőscsillagokat amelyekről csak a radiális sebesség mérésével, vagyis csak spekroszkópiával állapítható meg, hogy kettőscsillagok, [[spektroszkópiai kettős]]öknek is nevezik. A radiális sebesség megfigyelésével megbecsülhető a csillagok tömege, illetve egyéb fontos paramétereik, mint például az [[Excentricitás (csillagászat)|excentricitás]], és a [[fél nagytengely]]. |
||
Ugyanezt a módszert alkalmazzák más csillagok körül keringő bolygók ([[exobolygó]]k) keresésekor. Az elmozdulás mérésével kiszámítható a [[keringési idő]], míg az elmozdulás mértéke megadja a bolygó tömegének alsó korlátját. A radiális sebességből önmagában csak az alsó korlátot lehet kiszámítani; mert egy nagy bolygó, melynek pályája a látóiránnyal nagy szöget zár be, azonos [[ |
Ugyanezt a módszert alkalmazzák más csillagok körül keringő bolygók ([[exobolygó]]k) keresésekor. Az elmozdulás mérésével kiszámítható a [[keringési idő]], míg az elmozdulás mértéke megadja a bolygó tömegének alsó korlátját. A radiális sebességből önmagában csak az alsó korlátot lehet kiszámítani; mert egy nagy bolygó, melynek pályája a látóiránnyal nagy szöget zár be, azonos [[Perturbáció (csillagászat)|perturbációt]] okoz, mint egy kisebb méretű bolygó, amelynek pályája a látóiránnyal kis szöget zár be. Az elmozdulás azonban több bolygó együttes hatása is lehet; speciális esetben előfordulhat, hogy egy két tagból álló bolygórendszer utánozza egy nagy excentritású egyedüli bolygó hatását.<ref name="Anglada-Escude"> {{cite journal | url = http://fr.arxiv.org/PS_cache/arxiv/pdf/0809/0809.1275v1.pdf | author = Anglada-Escude | title = How eccentric orbital solutions can hide planetary systems in 2:1 resonant orbits | journal = The Astrophysical Journal Letters | eprint arXiv:0809.1275 }} ([http://fr.arxiv.org/abs/0809.1275 web Preprint]) </ref> |
||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
A lap 2019. szeptember 20., 13:39-kori változata
A radiális sebesség egy tárgy látóirányú sebessége (más szavakkal: a közeledés, vagy a távolodás sebessége). A csillagászatban használt fogalom. Egy jelentős radiális sebességgel rendelkező tárgy fényének frekvenciája, és hullámhossza a Doppler-effektus miatt módosulhat; távolodó test esetén vöröseltolódás, közeledő test esetén kékeltolódás figyelhető meg.
Mérése
Egy csillag, vagy bármely más távoli, de fényes test radiális sebessége pontosan mérhető az elektromágneses spektrum vizsgálatával. Ehhez a Doppler-effektust használják ki. Az égitest spektrumában megfigyelhető hullámhosszokat összevetik ismert hullámhosszúságú emissziós vonalakkal. A megfigyelt hullámhosszból (λ), a hullámhossz eltérésének mértékéből (Δλ), valamint a fénysebességből (c) meghatározható a radiális sebesség (vr):
(Ahol z a vöröseltolódás mértéke). A mérésnek ennek a módja azonban csak a fénysebességnél jelentősen kisebb sebességek esetén alkalmazható, mivel a fénysebességhez közeli sebességeknél relativisztikus hatások lépnek fel. Ilyen esetben relativisztikus Doppler-effektusról beszélünk, és ennek megfelelően a radiális sebességet a következő módosított képlet adja meg:
A radiális sebesség előjele a mozgás irányára utal. A radiális sebesség pozitív, ha a tárgy távolodik; illetve negatív, ha közeledik.
Alkalmazása
A kettőscsillagok esetében a csillagok pályamozgása néhány km/s-os periodikus változást idéz elő a radiális sebességben, így a Doppler-effektus miatt a színképük is periodikusan változik. Azokat a kettőscsillagokat amelyekről csak a radiális sebesség mérésével, vagyis csak spekroszkópiával állapítható meg, hogy kettőscsillagok, spektroszkópiai kettősöknek is nevezik. A radiális sebesség megfigyelésével megbecsülhető a csillagok tömege, illetve egyéb fontos paramétereik, mint például az excentricitás, és a fél nagytengely.
Ugyanezt a módszert alkalmazzák más csillagok körül keringő bolygók (exobolygók) keresésekor. Az elmozdulás mérésével kiszámítható a keringési idő, míg az elmozdulás mértéke megadja a bolygó tömegének alsó korlátját. A radiális sebességből önmagában csak az alsó korlátot lehet kiszámítani; mert egy nagy bolygó, melynek pályája a látóiránnyal nagy szöget zár be, azonos perturbációt okoz, mint egy kisebb méretű bolygó, amelynek pályája a látóiránnyal kis szöget zár be. Az elmozdulás azonban több bolygó együttes hatása is lehet; speciális esetben előfordulhat, hogy egy két tagból álló bolygórendszer utánozza egy nagy excentritású egyedüli bolygó hatását.[1]
Lásd még
Forrás
- ↑ Anglada-Escude. „How eccentric orbital solutions can hide planetary systems in 2:1 resonant orbits”. The Astrophysical Journal Letters. (web Preprint)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Radial velocity című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.