„Primorszkij-hegység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{hegy infobox}} |
|||
[[Kép:Baikal 140629 0179.jpg |250px|bélyegkép|Panoráma a Bajkálmelléken]] |
[[Kép:Baikal 140629 0179.jpg |250px|bélyegkép|Panoráma a Bajkálmelléken]] |
||
A '''Primorszkij-hegység,''' magyarra fordítva: ''Tengermelléki-hegység'' ({{oroszul|Приморский хребет}}) hegység [[Oroszország]]ban, a [[Szibéria déli hegyvidékei]]hez tartozó [[Bajkálmellék]]en. A [[Bajkál-tó]] nyugati partvidékén fekszik. Közigazgatásilag az [[Irkutszki terület]] része. |
A '''Primorszkij-hegység,''' magyarra fordítva: ''Tengermelléki-hegység'' ({{oroszul|Приморский хребет}}) hegység [[Oroszország]]ban, a [[Szibéria déli hegyvidékei]]hez tartozó [[Bajkálmellék]]en. A [[Bajkál-tó]] nyugati partvidékén fekszik. Közigazgatásilag az [[Irkutszki terület]] része. |
||
A lap 2019. augusztus 29., 16:50-kori változata
| Primorszkij-hegység | |
| Magasság | 1050 m |
| Ország | Oroszország |
| Legmagasabb pont | Trjohgolovij Golec |
| Elhelyezkedése | |
 Primorszkij-hegység
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 52° 29′ 14″, k. h. 105° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 52° 29′ 14″, k. h. 105° 53′ 17″ | |
 | |
A Primorszkij-hegység, magyarra fordítva: Tengermelléki-hegység (oroszul: Приморский хребет) hegység Oroszországban, a Szibéria déli hegyvidékeihez tartozó Bajkálmelléken. A Bajkál-tó nyugati partvidékén fekszik. Közigazgatásilag az Irkutszki terület része.
Földrajz
.jpg)
A délnyugat-északkeleti irányban, 636 km hosszú ívben elnyúló Bajkál-tó medencéjét minden oldalról hegyek keretezik. A nyugati, északnyugati partot szegélyező hegylánc két részből áll: nyugati, alacsonyabb része a Primorszkij-hegység (vagy Primorszkij-hegyvonulat), északkelet felé folytatódó, jóval magasabb része a Bajkál-hegység.
A Primorszkij-hegység a tó nyugati, északnyugati partja mentén, nagyjából az Angara völgyétől kb. 280 km hosszú, keskeny sávban húzódik északkelet felé.[1] Néhol alig 300–500 m-re emelkedik a tó vízszintje fölé. Északkelet felé egyre magasabb, de ott is csak néhány helyen nyúlik az erdőhatár fölé. Legmagasabb pontja a Trjohgolovij Golec (1746 m).[2] Nyugati oldala fokozatosan lejt, keleten meredek hegyoldalak néznek a Bajkál vizére. A hegytetők és a vízválasztók többnyire laposak.
Főként proterozoikumi mészkő, homokkő, gránit, gneisz építi fel. Az alacsonyabb lejtőkön sztyepp növényzet tenyészik, magasabb hegyoldalait luc-, cirbolya- és vörösfenyőből álló tajga borítja. A legmagasabb tetőket hegyi tundra fedi.
Természetvédelem
A tó északnyugati partjának keskeny sávján kb. 470 km hosszan elnyúló Pribajkalszkij (bajkálmelléki) Nemzeti Parkot 1986-ban hozták létre. 1996-ban a Bajkál-tó természeti helyszín részeként fölvették az UNESCO világörökségi listájára.
417 297 hektárnyi területe a Primorszkij-hegység keleti lejtőire és az Olhon-szigetre is kiterjed. A Bajkál vidékére utazó turisták zömét ez a nemzeti park fogadja.
Jegyzetek
- ↑ Reljef Bajkala. Zapadnij bort (orosz nyelven). Irkipedia.ru
- ↑ Nacionalnij atlasz Rosszii
Források
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet) – Bajkál-mellék. Budapest: Gondolat Kiadó, 471. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978)
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Isztorija – Pribajkalszkij nacionalnij park (orosz nyelven). Zapovednoje Pribajkalje. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
- szerk.: A. V. Borodko és mások: Nacionalnij atlasz Rosszii (tom 1.) (orosz nyelven). ROSZKARTOGRAFIJA, 301. o.
