Ugrás a tartalomhoz

Primorszkij-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Primorszkij-hegység
Panoráma a Bajkálmelléken
Panoráma a Bajkálmelléken

Magasság1050 m
Hely Oroszország
Legmagasabb pontTrjohgolovij Golec (1746 m)
Elhelyezkedése
Primorszkij-hegység (Oroszország)
Primorszkij-hegység
Primorszkij-hegység
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 29′ 14″, k. h. 105° 53′ 17″52.487222°N 105.888056°EKoordináták: é. sz. 52° 29′ 14″, k. h. 105° 53′ 17″52.487222°N 105.888056°E
Primorszkij-hegység (Irkutszki terület)
Primorszkij-hegység
Primorszkij-hegység
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Térkép

A Primorszkij-hegység (am. Tengermelléki-hegység, oroszul Приморский хребет [Primorszkij hrebet]) hegység Oroszországban, a Szibéria déli hegyvidékeihez tartozó Bajkálmelléken. A Bajkál-tó nyugati partvidékén fekszik. Közigazgatásilag az Irkutszki terület része.

Földrajz[szerkesztés]

A Bajkál-tó meredek partvonala a Pribajkalszkij Nemzeti Parkban
Partszakasz, Pribajkalszkij Nemzeti Park
A nemzeti parkhoz tartozó tópart

A délnyugat-északkeleti irányban, 636 km hosszú ívben elnyúló Bajkál-tó medencéjét minden oldalról hegyek keretezik. A nyugati, északnyugati partot szegélyező hegylánc két részből áll: nyugati, alacsonyabb része a Primorszkij-hegység (vagy Primorszkij-hegyvonulat), északkelet felé folytatódó, jóval magasabb része a Bajkál-hegység.

A Primorszkij-hegység a tó nyugati, északnyugati partja mentén, nagyjából az Angara völgyétől kb. 280 km hosszú, keskeny sávban húzódik északkelet felé.[1] Néhol alig 300–500 m-re emelkedik a tó vízszintje fölé. Északkelet felé egyre magasabb, de ott is csak néhány helyen nyúlik az erdőhatár fölé. Legmagasabb pontja a Trjohgolovij Golec (1746 m).[2] Nyugati oldala fokozatosan lejt, keleten meredek hegyoldalak néznek a Bajkál vizére. A hegytetők és a vízválasztók többnyire laposak.

Főként proterozoikumi mészkő, homokkő, gránit, gneisz építi fel. Az alacsonyabb lejtőkön sztyepp növényzet tenyészik, magasabb hegyoldalait luc-, cirbolya- és vörösfenyőből álló tajga borítja. A legmagasabb tetőket hegyi tundra fedi.

Természetvédelem[szerkesztés]

A tó északnyugati partjának keskeny sávján kb. 470 km hosszan elnyúló Pribajkalszkij (bajkálmelléki) Nemzeti Parkot 1986-ban hozták létre. 1996-ban a Bajkál-tó természeti helyszín részeként fölvették az UNESCO világörökségi listájára.

417 297 hektárnyi területe a Primorszkij-hegység keleti lejtőire és az Olhon-szigetre is kiterjed. A Bajkál vidékére utazó turisták zömét ez a nemzeti park fogadja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]