„Forrás (átalakulás)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam 5.204.170.95 (vita) szerkesztését (oldid: 20861112) Címke: Visszavonás |
Portálok hozzáadva, és egy kis kiegészítés. |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
| [[Aceton]] || align="right" | 56,0|| align="right" | 524,63 |
| [[Aceton]] || align="right" | 56,0|| align="right" | 524,63 |
||
|- |
|- |
||
| [[Benzol]] || align="right" | 80,0|| align="right" | |
| [[Benzol]] || align="right" | 80,0|| align="right" | 396 |
||
|- |
|- |
||
| [[Etanol]] || align="right" | 78,0|| align="right" | 906,07 |
| [[Etanol]] || align="right" | 78,0|| align="right" | 906,07 |
||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Forras (atalakulas)}} |
{{DEFAULTSORT:Forras (atalakulas)}} |
||
[[Kategória:Fázisállapotok]] |
[[Kategória:Fázisállapotok]] |
||
{{portál|Fizika}} |
|||
{{portál|Kémia}} |
|||
A lap 2019. augusztus 26., 19:03-kori változata
A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé. Ez jellemzően akkor jön létre, ha a folyadékot olyan hőmérsékletre melegítjük, amikor a gőz nyomása nagyobb a külső nyomásnál, ekkor az anyag belsejében gőzfázis keletkezik, és a gőz buborék formájában távozik, ezt a (nyomástól függő) hőmérsékletet nevezzük forráspontnak. A folyadék akkor is forrásba jön, ha a külső nyomást csökkentjük le elegendő mértékben például egy vákuumszivattyúval. Azt a hőmennyiséget, mely egységnyi tömegű anyag elforralásához szükséges forráshőnek, illetve párolgáshőnek nevezzük. Értékét az izobár moláris (vagy fajlagos) entalpiaváltozás formájában kell megadni: .
A párolgás folyamán csak a folyadék felszínén keletkezik gőz. A forráspont egy adott nyomáson állandó, a rendszer (folyadék + gőztér) nyomásának növelésével a forráspont is megemelkedik, a nyomást csökkentve a forráspont is lecsökken. A folyadék a forráspont fölé addig nem hevíthető, amíg teljes mennyisége gőzzé nem alakul. A folyadékok ún. normál forráspontján a normál légköri nyomásra vonatkoztatott (101 325 Pa = 1 atm) hőmérsékletet értjük.
A forrásban lévő víz hőmérséklete normál légköri nyomáson 100 °C.
A tiszta víz egyik tulajdonsága, hogy óvatosan melegítve a víz túlhevíthető. Ebben az állapotában nagyon instabil. Egy beeső porszem, vagy rázás hatására a víz robbanásszerűen gőzzé alakul. Ez a jelenség sokszor okozott kazánrobbanást, de ezt használják ki a buborékkamrákban is részecskék észlelésére.
Forráspontok és forráshők normál légköri nyomáson:
| Anyag | Forráspont (°C) |
Forráshő (kJ/kg) |
|---|---|---|
| Alumínium | 2 450,0 | 10 886,2 |
| Ólom | 1 740,0 | 879,2 |
| Vas | 3 000,0 | 4647,6 |
| Arany | 2 970,0 | 1 758,5 |
| Grafit | 4 830,0 | - |
| Vörösréz | 2 600,0 | 4 647,6 |
| Ezüst | 2 210,0 | 2 177,2 |
| Volfrám | 5 500,0 | 4 815,1 |
| Ón | 2 270,0 | 2 595,9 |
| Aceton | 56,0 | 524,63 |
| Benzol | 80,0 | 396 |
| Etanol | 78,0 | 906,07 |
| Higany | 356,6 | 287,72 |
| Víz | 100,0 | 2 256,37 |
| Ammónia | -33,0 | 1 368,31 |
| Szén-dioxid | -78,0 | 572,78 (szublimációs) |
| Oxigén | -183,0 | 213,12 |
| Nitrogén | -195,8 | 199,30 |
| Hidrogén | -252,5 | 460,57 |
Források
A táblázat az angol wikipédiából, a forráshők a négyjegyű függvénytáblázatból (Tankönyvkiadó, 1990)
