„Erdélyi Magyar Hírvivő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
székhely
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL, p373 -->
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL, p373 -->
}}
}}
Az '''''Erdélyi Magyar Hírvivő''''' az első erdélyi magyar nyelvű sajtótermék. 1790–1791-ben jelent meg [[Nagyszeben]]ben illetve [[Kolozsvár]]on; a lap kiadója [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)|ifj. Martin Hochmeister]] nyomdász és könyvkiadó volt.
Az '''''Erdélyi Magyar Hírvivő,''''' korabeli helyesírással '''''Erdélyi Magyar Hír-vivő''''' az első erdélyi magyar nyelvű sajtótermék. 1790–1791-ben jelent meg [[Nagyszeben]]ben illetve [[Kolozsvár]]on; a lap kiadója [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)|ifj. Martin Hochmeister]] nyomdász és könyvkiadó volt.


== Története ==
== Története ==
A 18. század végén [[Erdély]]ben még nem létezett magyar nyelvű hírlap, viszont a pozsonyi illetve bécsi magyar lapoknak számos erdélyi előfizetője volt. [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)|Ifj. Martin Hochmeister]] nagyszebeni nyomdász<ref>''A magyar sajtó története'' az idősebbik [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1740–1789)|Martin Hochmeister]]nek tulajdonítja a lap indítását, ez azonban téves, mert ő már 1789-ben elhunyt.</ref> 1790. januárban engedélyt kért a [[gubernium|főkormányszéktől]] önálló magyar nyelvű hírlap indítására. Először a Nagyszebenben megjelenő ''[[Kriegsbote]]'' fordítására kapott engedélyt, de Hochmeister ezzel nem elégedett meg, azzal érvelve, hogy a fordítással megnövekedett átfutási idő alatt a hírek elavulnának. Az újság alapításához megnyerte [[Bánffy György (1746–1822)|Bánffy György]] kormányzó támogatását is, aki pártját fogta minden erdélyi magyar közművelődési kezdeményezésnek. 1790. március 4-én az [[Erdélyi Udvari Kancellária]] engedélyezte az önálló újság kiadását, előzetes [[cenzúra]] mellett.
A 18. század végén [[Erdély]]ben még nem létezett magyar nyelvű hírlap, viszont a pozsonyi illetve bécsi magyar lapoknak számos erdélyi előfizetője volt. [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)|Ifj. Martin Hochmeister]] nagyszebeni nyomdász<ref>[[Dezsényi Béla]] illetve ''A magyar sajtó története'' az idősebbik [[Martin Hochmeister (nyomdász, 1740–1789)|Martin Hochmeister]]nek tulajdonítja a lap indítását, ez azonban téves, mert ő már 1789-ben elhunyt.</ref> 1790. január 28-án engedélyt kért a [[gubernium|főkormányszéktől]] önálló magyar nyelvű hírlap indítására. Először a Nagyszebenben megjelenő ''[[Kriegsbote]]'' fordítására kapott engedélyt, de Hochmeister ezzel nem elégedett meg, azzal érvelve, hogy a fordítással megnövekedett átfutási idő alatt a hírek elavulnának. Az újság alapításához megnyerte [[Bánffy György (1746–1822)|Bánffy György]] kormányzó támogatását is, aki pártját fogta minden erdélyi magyar közművelődési kezdeményezésnek. 1790. március 4-én az [[Erdélyi Udvari Kancellária]] engedélyezte az önálló újság kiadását, előzetes [[cenzúra]] mellett.


A lap megjelenése előtt több helyen is hirdette programját: először a ''Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs und Staarssachen'' című német újság mellékletként jelent meg február 18-án, utána közzétette a ''Hadi és más Történetek'' illetve az '' Ephemerides Budenses'' is.
A lap megjelenése előtt több helyen is hirdette programját: először a ''Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs und Staarssachen'' című német újság mellékletként jelent meg február 18-án, utána közzétette a ''Hadi és más Történetek'' illetve az '' Ephemerides Budenses'' is.
36. sor: 36. sor:
Az első szám a terveknek megfelelően 1790. április 3-án jelent meg, de ekkor még csak más, korábban engedélyezett lapok híreit vehették át, mert még nem érkezett meg az önálló lapra vonatkozó engedély. Szerkesztői [[Fábián Dániel (újságíró)|Fábián Dániel]] táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros voltak.<ref>A szerkesztők neve nem volt feltüntetve, de [[Gyalui Farkas]] szerint ez közismert volt.</ref> A kormányszék [[Kolozsvár]]ra költözése miatt 1790. december 16-ától a lap Kolozsváron jelent meg. Itt azonban a város korábban létező (katolikus és protestáns) nyomdái támadást indítottak az új versenytárs ellen. Hochmeistert decemberben azzal vádolta az erdélyi országgyűlés, hogy a rendek hozzájárulása nélkül jelentette meg a király válaszát rendekhez; ezt a támadást a nyomdász azzal védte ki, hogy az országgyűlésnek nem, csak a főkormányszéknek tartozik felelősséggel. 1791. januárban azzal az új váddal került az országgyűlés elé, hogy az 1791. évi 3. számában engedély nélkül és hibás fordításban tette közzé a királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszám példányait, viszont kiderült, hogy a cenzúra engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – a főkormányszék csak helyesbítést kért. Az ügy [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] elé került, aki nem értett egyet az országgyűléssel. Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és feltehetően ez vezetett a lap megszűnéséhez.
Az első szám a terveknek megfelelően 1790. április 3-án jelent meg, de ekkor még csak más, korábban engedélyezett lapok híreit vehették át, mert még nem érkezett meg az önálló lapra vonatkozó engedély. Szerkesztői [[Fábián Dániel (újságíró)|Fábián Dániel]] táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros voltak.<ref>A szerkesztők neve nem volt feltüntetve, de [[Gyalui Farkas]] szerint ez közismert volt.</ref> A kormányszék [[Kolozsvár]]ra költözése miatt 1790. december 16-ától a lap Kolozsváron jelent meg. Itt azonban a város korábban létező (katolikus és protestáns) nyomdái támadást indítottak az új versenytárs ellen. Hochmeistert decemberben azzal vádolta az erdélyi országgyűlés, hogy a rendek hozzájárulása nélkül jelentette meg a király válaszát rendekhez; ezt a támadást a nyomdász azzal védte ki, hogy az országgyűlésnek nem, csak a főkormányszéknek tartozik felelősséggel. 1791. januárban azzal az új váddal került az országgyűlés elé, hogy az 1791. évi 3. számában engedély nélkül és hibás fordításban tette közzé a királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszám példányait, viszont kiderült, hogy a cenzúra engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – a főkormányszék csak helyesbítést kért. Az ügy [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] elé került, aki nem értett egyet az országgyűléssel. Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és feltehetően ez vezetett a lap megszűnéséhez.


Az ''Erdélyi Magyar Hírvivő''-nek összesen 64 vagy 65 száma jelent meg, de az 1791-ben megjelent három vagy négy szám nem maradt fenn. Az 1790-es lapszámok is csak részben fellelhetőek.
Az ''Erdélyi Magyar Hírvivő''-nek összesen 64, [[Gyalui Farkas]] feltételezése szerint 65 száma jelent meg, de az 1791-ben megjelent három vagy négy szám nem maradt fenn. Az 1790-es lapszámok is csak részben fellelhetőek.


== Leírása ==
== Leírása ==
44. sor: 44. sor:


== Források ==
== Források ==
* {{CitPer|aut=Győrffy Gábor|tit=Az Erdélyi Magyar Hírvivő századai|per=ME.DOK Média–Történet–Kommunikáció|tom=6|ann=2011|fasc=2|url=http://www.medok.ro/sites/medok/files/publications/pdfs/ME.dok-2011-2.pdf}}
* {{CitPer|aut=Dezsényi Béla|tit=Az Erdélyi Magyar Hírvivő százötven esztendeje|per=Magyar Könyvszemle|ann=1940|tom=64|fasc=3|pag=274-278|url=http://epa.oszk.hu/00000/00021/00202/pdf/274-278.pdf}}
* {{CitPer|aut=Győrffy Gábor|tit=Az Erdélyi Magyar Hírvivő századai|per=ME.DOK Média–Történet–Kommunikáció|tom=6|ann=2011|fasc=2|pag=39–48|url=http://www.medok.ro/sites/medok/files/publications/pdfs/ME.dok-2011-2.pdf}}
⚫
* {{CitLib|tit=A magyar sajtó története|ass=Főszerk. Szabolcsi Miklós|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1979-1985|isbn=963 05 1772 8|url=http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/60.html}}
* {{CitLib|aut=Jakab Elek|tit=Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig|loc=Budapest|red=Magyar Tudományos Akadémia|ann=1882|url=http://mek.oszk.hu/09000/09051/09051.pdf}}
⚫
* {{CitLib|tit=A magyar sajtó története I|ass=Főszerk. Szabolcsi Miklós|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1979-1985|isbn=963 05 1772 8|pag=138–139|url=http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/60.html}}
* {{CitLib|tit=Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz)|ass= Főszerk. Dávid Gyula|loc=Bukarest–Kolozsvár|red= Kriterion|loc2=Kolozsvár|red2=Erdélyi Múzeum-Egyesület|ann=2010|isbn=978-973-26-0961-3|url=http://lexikon.kriterion.ro/szavak/3861/}}
* {{CitLib|tit=Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz)|ass= Főszerk. Dávid Gyula|loc=Bukarest–Kolozsvár|red= Kriterion|loc2=Kolozsvár|red2=Erdélyi Múzeum-Egyesület|ann=2010|isbn=978-973-26-0961-3|url=http://lexikon.kriterion.ro/szavak/3861/}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=1790&id=1116 Erdélyi Magyar Hír-vivő], epa.oszk.hu
* {{CitPer|aut=Éder Zoltán|tit=Tiszti szójegyzék 1790-ből|per=Magyar Nyelvőr|ann=1975|tom=99|fasc=2}}
* {{CitPer|aut=Éder Zoltán|tit=Tiszti szójegyzék 1790-ből|per=Magyar Nyelvőr|ann=1975|tom=99|fasc=2|pag=156–169|url=https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/826713/default/doc_url/Magyar_Nyelvor_1975_apr_jun0001.pdf}} [a digitalizált változatban csak a 161–162. oldal látható]
* {{CitPer|aut=Gyalui Farkas|tit=Erdélyi Magyar Hírvivő|per=Pásztortűz|ann=1924|tom=2|fasc=9|pag=27-28}}
* {{CitPer|aut=Gyalui Farkas|tit=Erdélyi Magyar Hírvivő|per=Pásztortűz|ann=1924|tom=2|fasc=9|pag=27-28}}
* {{CitPer|aut=Gyalui Farkas|tit=Az "Erdélyi Hírvivő" célkitűzése és hírek a lapból|per=Pásztortűz|ann=1940|tom=|fasc=5|pag=263-268}}
* {{CitPer|aut=Gyalui Farkas|tit=Az "Erdélyi Hírvivő" célkitűzése és hírek a lapból|per=Pásztortűz|ann=1940|tom=|fasc=5|pag=263-268}}

A lap 2019. március 1., 19:14-kori változata

 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2019. március 1.

Erdélyi Magyar Hírvivő
Adatok
Alapítva1790
Megszűnt1791
KiadóMartin Hochmeister
SzerkesztőFábián Dániel
Cserei Elek
Nyelvmagyar
SzékhelyNagyszeben,
Kolozsvár

Az Erdélyi Magyar Hírvivő, korabeli helyesírással Erdélyi Magyar Hír-vivő az első erdélyi magyar nyelvű sajtótermék. 1790–1791-ben jelent meg Nagyszebenben illetve Kolozsváron; a lap kiadója ifj. Martin Hochmeister nyomdász és könyvkiadó volt.

Története

A 18. század végén Erdélyben még nem létezett magyar nyelvű hírlap, viszont a pozsonyi illetve bécsi magyar lapoknak számos erdélyi előfizetője volt. Ifj. Martin Hochmeister nagyszebeni nyomdász[1] 1790. január 28-án engedélyt kért a főkormányszéktől önálló magyar nyelvű hírlap indítására. Először a Nagyszebenben megjelenő Kriegsbote fordítására kapott engedélyt, de Hochmeister ezzel nem elégedett meg, azzal érvelve, hogy a fordítással megnövekedett átfutási idő alatt a hírek elavulnának. Az újság alapításához megnyerte Bánffy György kormányzó támogatását is, aki pártját fogta minden erdélyi magyar közművelődési kezdeményezésnek. 1790. március 4-én az Erdélyi Udvari Kancellária engedélyezte az önálló újság kiadását, előzetes cenzúra mellett.

A lap megjelenése előtt több helyen is hirdette programját: először a Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs und Staarssachen című német újság mellékletként jelent meg február 18-án, utána közzétette a Hadi és más Történetek illetve az Ephemerides Budenses is.

Az első szám a terveknek megfelelően 1790. április 3-án jelent meg, de ekkor még csak más, korábban engedélyezett lapok híreit vehették át, mert még nem érkezett meg az önálló lapra vonatkozó engedély. Szerkesztői Fábián Dániel táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros voltak.[2] A kormányszék Kolozsvárra költözése miatt 1790. december 16-ától a lap Kolozsváron jelent meg. Itt azonban a város korábban létező (katolikus és protestáns) nyomdái támadást indítottak az új versenytárs ellen. Hochmeistert decemberben azzal vádolta az erdélyi országgyűlés, hogy a rendek hozzájárulása nélkül jelentette meg a király válaszát rendekhez; ezt a támadást a nyomdász azzal védte ki, hogy az országgyűlésnek nem, csak a főkormányszéknek tartozik felelősséggel. 1791. januárban azzal az új váddal került az országgyűlés elé, hogy az 1791. évi 3. számában engedély nélkül és hibás fordításban tette közzé a királyi leiratokat. Az üzletben tartott házkutatás során lefoglalták az ominózus lapszám példányait, viszont kiderült, hogy a cenzúra engedélyezte a szöveget. Ezért – noha az országgyűlés a nyomdász megbüntetésére tett javaslatot, – a főkormányszék csak helyesbítést kért. Az ügy II. Lipót elé került, aki nem értett egyet az országgyűléssel. Utóbb azonban a rendek tiltakozása miatt megváltoztatta álláspontját, és feltehetően ez vezetett a lap megszűnéséhez.

Az Erdélyi Magyar Hírvivő-nek összesen 64, Gyalui Farkas feltételezése szerint 65 száma jelent meg, de az 1791-ben megjelent három vagy négy szám nem maradt fenn. Az 1790-es lapszámok is csak részben fellelhetőek.

Leírása

Jegyzetek

  1. ↑ Dezsényi Béla illetve A magyar sajtó története az idősebbik Martin Hochmeisternek tulajdonítja a lap indítását, ez azonban téves, mert ő már 1789-ben elhunyt.
  2. ↑ A szerkesztők neve nem volt feltüntetve, de Gyalui Farkas szerint ez közismert volt.

Források

További információk

  • Erdélyi Magyar Hír-vivő, epa.oszk.hu
  • Éder Zoltán: Tiszti szójegyzék 1790-ből. Magyar Nyelvőr, XCIX. évf. 2. sz. (1975) 156–169. o. [a digitalizált változatban csak a 161–162. oldal látható]
  • Gyalui Farkas: Erdélyi Magyar Hírvivő. Pásztortűz, II. évf. 9. sz. (1924) 27–28. o.
  • Gyalui Farkas: Az "Erdélyi Hírvivő" célkitűzése és hírek a lapból. Pásztortűz, 5. sz. (1940) 263–268. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdélyi_Magyar_Hírvivő&oldid=21037055”